Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa
2013.05.27.
Az együttműködés megalapozásának céljából látogatott el a május 5-9. között a Völgy Vidék Közösség osztrák partnerszervezetéhez, ahol jó gyakorlatokat tekinthetett meg és közös projektekről is tárgyaltak.
A Völgy Vidék Közösség nemzetközi projekt előkészítő tanulmányúton vett részt 2013. május 5-9. között Ausztriában. Az előzetes látogatás célja az osztrák Südburgenland Plus Helyi Akciócsoporttal (HACS) való nemzetközi együttműködés megalapozása, a LEADER-egyesület tevékenységeinek, a dél-burgenlandi települések lehetőségeinek, értékeinek megismerése, valamint a LEADER-közösség gyümölcs tájfajta génmegőrző, helyi termék és megújuló energia programjának tanulmányozása volt.
A látogatás első délelőttjén bemutatkozott a „Südburgenland Plus” LEADER-csoport, a radafalvai (Rudersdorf) városházán Ursula Maringer, a szervezet irodavezetője előadásában ismertette a LEADER-csoport eddigi tevékenységét, válaszolt a delegáció tagjainak kérdéseire, majd projektlátogatások következtek.
A „Zickentali mocsári ökör” természetvédelmi és turisztikai projektet Hermann Ofner mutatta be, amelynek célja a Natura 2000 területet övező védősáv hasznosítása. A tizenkétezer éves láp növény- és állatvilága különleges természetvédelmi terület, az azt körülvevő mezei védősávon békés mocsári ökrök legelésznek. A trágyázatlan, a lápvilág természetes füveit és fűszernövényeit legelő, lassan növekedő ökrök húsa zsenge, finom rostú, különlegesen szaftos, melyet az Ochsenkessel (Ökörkatlan) fogadóban magunk is megkóstolhattunk. A projekthez különböző turisztikai és természetvédelmi oktató programok kapcsolódnak: ökörszekértúra, séta a füveskertben, éjszakai mocsári barangolás gyermekek és felnőttek számára.
A Fakoronaút (Baumwipfelweg) a Városhodász (Markt Neuhodis) településhez közeli erdőben, az Írottkő Naturpark területén szintén a természeti környezet bemutatását és védelmét szolgálja. Az 500 méter hosszú, 20 méter magasságban, a fakoronák szintjén húzódó faépítményen akár kerekesszékkel is végig lehet menni. Az ebben a magasságban élő növények és állatok felismerését tájékoztató táblák segítik. A projekt a regionális együttműködést segítő INTERREG-forrásból épült, de LEADER-támogatásból a vakok és gyengénlátók számára kiegészítették a parkolótól a bejáratig vezető, korláttal és Braille-feliratokkal ellátott sétaúttal, valamint különleges élményelemekkel. Meg lehet szólaltatni a „fatelefont”, ki lehet tapogatni az erdei állatok lábnyomát, meghallgatni az erdei madarak hangját és végigsimítani a fából készült, életnagyságú erdei állatszobrokat. A témautat Huber Reschl mozgáskorlátozott, kerekesszékes férfi üzemelteti, mint ahogy a falu közepén, a régi vízimalomban működő kávézót és helyi termék boltot is.
A következő projektút Aloisia néni kávézójába vezetett. Az örökké mosolygó hölgy már gyermekkorában is szeretett süteményeket sütni, később a falubeli asszonyokkal esküvőkre és ünnepnapokra süteményeket és tortákat készített, majd 60 évesen kezdett vállalkozásba, amely mára 15-25 alkalmazottat foglalkoztat. Jeles napokat megelőzően hosszú sorokban állnak a kisüzem előtt a buszok, Bécsből, Grazból is jönnek a kiváló minőségű, természetes alapanyagokból készült süteményeket megvásárolni. Az évek során a kiskonyhából mini-üzem lett, amelyet kisbolt, majd kávézó egészített ki. A pajtában régi képek kiállítása, régi konyhai eszközök és tortabemutató kapott helyet. Aloisia Bischof rendkívül tevékeny, minden évben kitalál valami újdonságot, amellyel vállalkozását fejleszti. Bár az étlapon nem szerepelt, a vacsorára kínált burgenlandi káposztás és krumplis rétest friss fűszeres mártással leöntött zöld salátával a kávézó vendégei is megkívánták.
A látogatás másnapján állat- és növénytermesztéssel kapcsolatos projekteket látogatásával telt, kiegészítve történelmi, kulturális témautakkal. A Völgy Vidék HACS küldöttsége elsőként Julia Elpons családi gazdaságát nézte meg Beledben (Bildein). A két kisgyermeket nevelő házaspár egy ősi birkafaj, a krajnai kőszáli juh (Krainer Steinschaf) megőrzése érdekében tevékenykedik. Az eleinte hobbiból tartott birkák gazdái egyesületbe tömörültek, amely LEADER támogatás segítségével szigorú irányelveket dolgozott ki a régi háziállatfajta megőrzése érdekében. A békés állatokkal legelőről legelőre vándorolnak, a birkák természetes, változatos táplálékot fogyasztanak, lassan növekednek, így kiváló a húsuk, az ebből készített füstölt sonkát, kolbászt a magyar csoport is megkóstolhatta. A projekt szép példája az ökológiai tájgazdálkodás, biogazdálkodás és régi háziállat megőrző program együttesének.
A következő program során a bildeini történeti múzeumot és a Határélményparkot tekintették meg. Az osztrák-magyar-szlovén hármas határ közelében fekvő kis falu lakói úgy határoztak, hogy az európai uniós támogatásból elsőként falumúzeumot építenek. A kis múzeumban a település és lakói huszadik századi történetét ismertették meg a kiállított emlékeken, használati tárgyakon keresztül. A falu szélén megépített határélménypark a határvonal meghúzásának történetére, a határ menti életre hívja fel a figyelmet. A különböző élményelemek (labirintus, bunker, lövészárkok és tankcsapdák, vasfüggöny, úszóhíd) segítségével megelevenedik a történelem, a tájékozódást kétnyelvű információs táblák segítik.
Az ebédet egy újabb turisztikai szempontból is érdekes vendéglátóhelyen, a Vasdobra (Neuhaus am Klausenbach) falu közepén található Sampl étteremben költöttük el. A Schmankerlwirt („Ínyenc vendéglő”) hálózat tagjai kizárólag a térségben előállított alapanyagokból, évszakonként változó ételeket kínálnak. Igazi helyi különlegességeket kóstolhattunk: medvehagymalevest sajtos pirítós betéttel, tökmagos-parmezános szűzérmét paprikamártással és medvehagymás krumplis csigával, desszertként túrós-mákos rétest vaníliaöntettel.
A délután a gyümölcsök jegyében folytatódott: Christian Holler az osztrák gyümölcstájfajta-megőrző programot mutatta be, majd a magyar küldöttség ellátogatott Hans Josef Lendl gyümölcsöskertjébe, amely nemcsak gyümölcs tájfajták génmegőrzését szolgálja, de turisztikai, oktatási, élményparkként is működik. Az Obstparadies („Gyümölcséden”) néven futó program egyrészt egyedülálló természeti látványosság: az 1,6 hektár területen 158 alma-, 52 körte-, 34 cseresznye-, valamint 24 egyéb csonthéjas gyümölcsfajta található. A kert nemcsak fajtamegőrzési, de ismeretterjesztési célokat is szolgál: gyermekeknek és felnőtteknek rendeznek bemutatókat, szakmai programokat. A látogatóközponthoz „Mustotéka” – gyümölcsborozó – is tartozik, a háromszázéves boltíves pincében az aranyérmes mustokat és gyümölcsborokat must-sommelier mutatja be.
A nap utolsó programja szintén mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó turisztikai projekt volt. A mühlgrabeni Halb család által üzemeltetett Hoscha Taverna („Buschenschank”) falusi vendégasztal-szolgáltatás a saját gazdaságban nevelt állatokból készített hústermékeket kínál. A vendéglátóhely hétvégente és ünnepnapokon tart nyitva, 20 kilométeres körzetből látogatják. Wili bácsi a gazdaságban marhát, disznót, szárnyasokat, nyulat tart.
Látogatásunk utolsó napján Güssing környéki projekteket tekintettünk meg. A gerersdorfi szabadtéri múzeum (skanzen) Gerhard Kisser álmának megvalósulásaként a paraszti faépítészet szalmafedeles házait, a paraszti élet és a kézműves mesterségek tárgyi emlékeit őrzi. A gazdag gyűjtemény nemcsak múzeumként látogatható, de az egyes mesterségek tudói: kovácsok, asztalosok, üvegkészítők, takácsok kézműves táborokban adják át féltve őrzött tudásukat. A múzeumban Eveline Niederbacher tartott szakvezetést, aki a németújvári (Güssing) vármúzeumban is szakértően kalauzolt bennünket.
A települési energiaközpontban Bernhard Deutsch várta a látogatókat. A szomszédos kistelepülés, Strém (Strem) polgármestere Németújvár és környékének megújuló energiaellátásáról tartott bemutató előadást, majd a közeli biogázüzemet tekintették meg. A mezőváros az elmúlt évtizedben a fosszilis energiahordozókról teljes egészében megújuló energiaellátásra állt át. A biogázüzemben a környékbeli erdők fa hulladékának elgázosításával termelnek áramot és állítanak elő hőenergiát.
A vacsorát szálláshelyünkön, a Leitgeb fogadóban, Margit Nöhrer projektmenedzser társaságában költötték el, ahol a háromfogásos, helyi specialitásokból álló menü mellett nemcsak a három nap élményeit elevenítették fel, de közös projektek előkészítéséről is tárgyaltak.
A gazdag program során a Völgy Vidék LEADER Közösség vezetése bőséges elméleti és gyakorlati tapasztalatokat szerzett: betekinthettek az osztrák LEADER-csoport működésébe, projekteket ismerhettek meg számos területen a természetvédelemtől a régi gyümölcs és háziállat fajták megőrzésén át, turisztikai témában és megújuló energia alkalmazásával kapcsolatban egyaránt. A csoport tagjai nemcsak a LEADER-program további működtetéséhez, de saját szakterületükön, vállalkozásukban is szerezhettek tapasztalatokat, ötleteket.
Forrás: www.umvp.eu
2013.05.09.
Leendő sajtutak szervezéséhez jelentett főpróbát az a rendezvény, amelyet az Etyekhez tartozó Ödönmajorban tartottak többek között gomolyakészítési bemutatóval, etyeki italokkal és hucul lovakkal.
A borutak mintájára kíván sajtutakat létrehozni a Kis-, Közép és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete, illetve a kettőt összekapcsolni, ahol lehet. Ennek főpróbájaként nyitották meg Etyek-Ödönmajorban az első állomást.
A rendezvényre az ország egyik legkorszerűbb tehenészeti telepén készült kézműves sajt friss tejből, a régi fáradságos módszerrel köpültek vajat, az előtérben felállított sátrak alatt pedig hatalmas rézüstben kavarta a reggel fejt tejet Hegedűs Imre. A gazda hangulatos bemutatót tartott a gomolyasajt készítéséről a szükséges fa eszközökkel, a bekeverendő lilahagymával és illatos fűszerekkel. A Magyar Piac Szövetkezet elnöke, Konrád Istvánné háromszáz főtt tojást hozott Óbarokról az ünnepre való tekintettel. Természetesen etyeki borokat és pálinkát is kóstolhattak a sajtok mellé az egyre szaporodó érdeklődők. Hegedűs Imre részletesen bemutatta számukra a laktobacilus-törzsek mibenlétét, és hogy a tej mikor alkalmas a kinozin nevű oltóenzim befogadására, valamint azt, hogy a savanyú érlelés nyomán túró, az édes alvadékból pedig sajt készül. Persze késztermékeket is kóstolhattak a kíváncsiskodók, a testesebb ételekre vágyóknak Pintér István és felesége főzött csülkös bablevest. Két kis szőrös hucul lovával Hegedűs Imre, valamint munka- és tulajdonostársa, Bognár Sándor érkezett barantás ifjak kíséretében.
Forrás: www.umvp.eu
2013.05.09
Integrált Közösségi és Szolgáltató Térré vált Tabajd egykori református iskolája, majd kultúrháza. A 150 éves múltra visszatekintő, felújított és átalakított épületben többek között a könyvtár és számítógépes szoba is helyet kapott.
Az ezerlelkes, Fejér megyei Tabajdon a kultúrház 150 éves épületét hitel nélkül, pályázati pénzből alakították át és korszerűsítették. Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, Temesszentandrási György polgármester és Zsirka László református lelkész vágták át a nemzetiszín szalagot az új Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) avatásakor.
A művelődési ház eredetileg református iskola volt, foglalta össze az épület történetét Temesszentandrási György polgármester az ünnepélyes avatón, amelyet 1846-ban építtettek az egyházközség és a falu összefogásával, és 1948-ig ők is működtettek. Az államosítás után még egy ideig itt tanultak a helybéli gyerekek, majd 1963-ban épült meg az új iskola, onnantól fogva pedig kultúrházként működött a többször felújított, toldott-foldott épület. Külseje lényegében most sem változott, ám az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pályázatával kívül-belül korszerűsítették. A könyvtár 250 új könyvet kapott, számítógépes szoba hívja a fiatalokat.
Az avatón Tessely Zoltán országgyűlési képviselő is a tabajdi mentalitást üdvözölte, amelyhez sokan hozzátették a magukét. Tabajd önállóan kigazdálkodta az európai uniós pályázat utófinanszírozásban kifizetett 46 millió forintját, nem vettek fel kamatra hitelt hozzá. A további ötévi működtetést plusz hárommillió forintért vállalták, de a remények és az elhatározás szerint nem csak addig.
A családias ünnepségen házi süteményekkel várták a megjelenteket, este pedig bállal avatták a közösségi házat. A könyvtárba már az ünnepélyes megnyitón is be lehetett iratkozni, a leendő művelődésiház-vezető, Jakabné Borostyán Krisztina pedig a különféle programokra invitálta a megjelenteket. Régi fotókat nagyíttattak ki és helyeztek keretben a falakra, hogy az új generációk is lássák az elődöket, a nagyteremben pedig Lőrinczné Bacsó Márta festményeit állították ki.
Forrás: www.umvp.eu
2013.05.07.
Tavaszi nyitókoncerttel avatják fel Nagyegyháza Hangistállóját május 11-én. A kis település új közösségi-kulturális terét az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával újíthatták fel és alakíthatták ki.
Több mint száz éves istálló újult meg a Fejér megyei, Óbarokhoz tartozó Nagyegyházán az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásának köszönhetően. Az európai uniós társfinanszírozású pénzügyi segítséggel kívül-belül átalakult a régen a Batthány-család, majd egy mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonában lévő épület, amelyet korábban gyapjúmosásra és -szárításra, valamint terménytárolásra is használtak. A Hangistálló komoly űrt tölt be a nagyjából kétszáz lelkes település életében, amelynek se temploma, se faluháza nincs. Az elnyert közel 65 millió forintos támogatásból az épület és környezete is megújult, így immár komfortos, a kultúra, ezen belül a komoly- és autentikus népzene értékeinek, hagyományainak közvetítésére alkalmas közösségi teret tud biztosítani az érdeklődőknek.
A megújult Hangistálló (2063 Óbarok – Nagyegyháza, Hrsz.: 4004/20) kézműves kiállítással és vásárral egybekötött tavaszi koncerttel nyitja meg kapuit május 11-én 18 órakor, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Forrás: www.umvp.eu
2013.04.03.
Új formában, de régi célját követve, a közösséget szolgálva éledt újjá a Tordason található egykori HANGYA Szövetkezet. Az EU-támogatással megvalósult átalakításkor igyekeztek megőrizni a régi arculatot.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával, Integrált Közösségi és Szolgáltató Térként született újjá a tordasi HANGYA Művelődési Ház. A felújított és átalakított épületet Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára, Tessely Zoltán helyi országgyűlési képviselő és Veres Andrea, a Tordas Községért Közalapítvány kuratóriumi elnöke avatta fel.
A művelődési ház funkcionális tereinek száma kibővült: új hangstúdió épült, előadótermet, könyvtártermet, internetes helyiséget, irodát, tálalókonyhát alakítottak ki. A belső felújítás során a mellékhelyiségek, a színpad, a festés és a belső burkolatok, a villamos és a gépészeti rendszer teljesen megújult, az épület külső hőszigetelést kapott, hőszigetelt nyílászárókat építettek be. Az átalakításkor törekedtek a HANGYA építészeti öröksége megőrzésének és az új terek kialakításának összehangolására.
A HANGYA Szövetkezet az önkéntes szövetkezés és a vidék felemelkedése érdekében kibontakozó kezdeményezés volt a múlt század fordulóján, amely a második világháború előtt igazi sikertörténetnek számított. A háború után azonban véget ért a korábban sikeres gazdasági rendszer, de az államosított, átalakított kis üzleteket szinte minden faluban évtizedekig HANGYA-boltként emlegették. Tordas HANGYA-mintafalu volt a két háború között, építészetileg is nyomott hagyva a település arculatán, amelyet szeretettel ápolnak. A falu központjában álló Petőfi Sándor Művelődési Ház stílusában, hangulatában is kívül-belül őrzi a hagyományos és a modern elemeket.
„1938-ban több százan voltak ugyanitt, amikor ezt az épületet, a tordasi HANGYA Szövetkezet székházát ünnepélyesen átadták. Ebben kaptak helyet a gazdakör, a kultúrház, a hitelszövetkezet és a vendégfogadó helyiségei. Az intézmény jellege, funkciója alig változott, most is a közösséget szolgálja, a tradíció okán pedig szeretnénk nevét is visszahozni” – mondta Juhász Csaba polgármester avató beszédében, a megújult épület éppen ezért homlokzatán is nagy betűkkel hirdeti a jelképpé vált elnevezés: HANGYA – a művelődési és közösségi ház építőinek emlékét. Rendhagyó módon maga Tordas község önkormányzata volt a kivitelező, amellyel számos költséget takarítottak meg a polgármester tevőleges közreműködésével.
Forrás: www.umvp.eu
2013.04.03.
Ismét birtokukba vehetik a Fejér megyei Ercsi lakói a városi könyvtárat, amely korszerűbbé, energiatakarékosabbá és akadálymentessé vált. A beruházás az Európai Unió támogatásával valósult meg.
Több hónap után újra az ercsiek rendelkezésére áll a megújult Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtár. Összesen több mint 60 millió forintba került az a projekt, amelynek köszönhetően a város művelődési központja és egyben egyik legfontosabb közösségi tere megújult. Az önkormányzat 18, az Európai Unió több mint 43 millió forinttal járult hozzá a munkálatokhoz. A csütörtöki átadó ünnepségen ott volt a kormánymegbízott Dorkota Lajos és Tessely Zoltán országgyűlési képviselők, Szabó Tamás polgármester és a város közéletének számos alakja.
Az épületen energetikai szempontból részlegesen korszerűsítették: nyílászárókat, radiátorokat, fűtéscsöveket cseréltek ki, és klimatizálták az épületet. A ház előtt rámpa épült és liftet is készítettek a mozgáskorlátozottaknak. Ugyancsak nekik mosdót alakítottak ki, de felújították a többi vizes helyiséget is. Teljesen lecserélték a belső burkolatot és négymillió forintért új hangosító berendezést is vásároltak. A projekt azonban nem csak építésről szólt: csaknem négymillió forintot fordítottak a tavaly szeptemberi jubileumi rendezvényekre, ahol a cukorgyár alapítására emlékeztek, de évfordulót ünnepelt a sportkör és a művelődési ház is.
Forrás: www.umvp.eu
2013.02.27.
Egy húron pendül a finn Perityiset és a magyar Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport, amelyek a zene köré építették együttműködésüket, és amelyek egy közös projekt terveit is összeállították.
A finn Perityiset LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) képviselői kulturális célú nemzetközi együttműködési projekt előkészítése érdekében jártak 2012 szeptemberében Magyarországon, ahol az etyeki Signum kórus és a Völgy Vidék HACS képviselőivel találkoztak. A finnek cserébe 2013 januárjában hívták meg a Kaustinenben rendezendő kamarazenei fesztiválra a magyarokat, hogy a látogatás alkalmával a Pirityiset és a Völgy Vidék HACS akár egy nemzetközi együttműködési projektet is készíthessenek. A Völgy Vidék részéről Szendrői Júlia munkaszervezet vezető és Kolozsvári Mihályné Ribli Ilona csellóművész utazott Finnországba. A közel egy hét alatt megismerkedtek a finn vendégszeretettel, különböző zenei programokon vettek részt, és betekintést nyertek a térség kézműves és művészi tevékenységeibe is.
Kaustinen ötezer fő körüli lakosú kisváros Helsinkitől nagyjából 500 kilométernyire északra. Rendkívül színes zenei hagyományokkal és zenei kultúrával rendelkezik, rengetegen tanulnak zenét és vesznek részt különböző zenei csoportokban, játszanak zenekarban, énekelnek kórusban. A városka templomát Veli-Pekka Harju anglikán lelkész vezetésével tekintettük meg. A fiatal lelkész bemutatta azt a projektet is, amely során a templom eredeti fa zsindely tetejének felújítását, új zsindelytető készítését helyi nyugdíjasok vállalták önkéntes tevékenységként. A Kaustinennel való ismerkedés következő állomása a zenetagozatos gimnáziumban tett látogatás volt. Taina Lehtonen igazgatónő bemutatta az intézményt, amelyben a középfokú oktatás mellett hangszeres zenetanulásra is lehetőségük van a diákoknak különböző zenei műfajokban a popzenétől a népzenén át a klasszikus zenéig.
A Pirityiset LEADER HACS munkaszervezetének irodája a Kaustinen Népművészeti Központban kapott helyet. A munkaszervezetben Pirjo Palosaari-Penttilä irodavezető mellett Tiina Marjusaari projektmenedzser és egy részmunkaidős pályázatkezelő adminisztrátor dolgozik. A magyar küldöttség kezdetnek áttekintette velük a tervezett együttműködési projektet, majd folytatták ismerkedésüket a városka nevezetes helyszínein. Látogatást tettek Sirpa Salmu kézműves boltjában és műhelyében, aki nemezképeket készít szaunamanókról, virágokról és tündérekről, majd a kaustineni ügetőn jártak, ahol nyaranta jelentős fogathajtó versenyeket rendeznek, és a helyi iskolások is részt vesznek a lovak gondozásában.
A küldöttség a második nap a zeneiskola műsorát tekintette meg a Kaustinen Népművészeti Központ hatalmas, sziklába vájt színháztermében. A következő napot a Juha Saari zongoratanár, a Veteli férfikórus karvezetője, a finn művészek és tudósok számára támogatást nyújtó Suomen Kulturirahasto Alapítvány ügyvivője társaságában a Kaustinentől nem messze található Kokkola kisvárosában. Másnap délelőtt egy igazi hagyományos vidéki régi parasztházat volt alkalmuk megtekinteni Veteliben, a nap végén pedig egy étteremben a férfikórus néhány tagjával tervezgették a közös projektet. A következő nap délelőttjén Raila Järvelä hegedűtanárnő otthonában Pirjo Palosaari-Penttilä-val és Tiina Marjusaarival konkretizálták az együttműködési projekt részleteit.
A kamarazenei fesztivál aznap esti koncertje a kortárs zene jegyében zajlott. „Hull a szilva a fáról…” énekelték szinte hibátlan magyarsággal a magyar küldöttség nagy meglepetésére, hegedűn kísérve a dallamot. A műsorban több magyar népdal feldolgozása is szerepelt, és Kurtág György művei is fölcsendültek.
Az utolsó napon a magyar küldöttség helyi művészeket és kézműves mestereket látogatott sorra, többek között Juhani Laasanen hangszerkészítő mester műhelyét találtuk, aki a hagyományos vonós hangszerek – hegedű, brácsa, cselló, bőgő – mellett különféle kanteléket készít. A kantele finom, kellemes hangú, ősi népi finn hangszer, az 5 húrostól 38 húros változatban készül. Bemutatták a jouhikko nevű hangszert is: ezen két-három, hagyományosan lószőr húr feszül, amelyen vonóval játszanak, a hangmagasságot pedig úgy módosítják, hogy a balkéz ujjainak hátsó részével érintik a fölső húrokat.
A Finnországban töltött közel egy hét alatt a hazai küldöttség megismerte a Pirityiset akciócsoport térségét, a helyi kézműves és zenei hagyományokat, tevékenységeket, kedves, barátságos embereket. Megtervezték a közös projektet is: a jövő májusban rendezendő Völgy Vidék zenei programsorozatra meghívják a Veteli férfikórust és a Viskuri vonós zenekar néhány tagját. A több helyszínen zajló rendezvénysorozat alkalmával a finn zenészeknek több fellépésre is lehetőségük lesz, találkozhatnak magyar kórusokkal, hangszeres zenészekkel. Kórustalálkozót tartanak a Hangistállóban, katonadal fesztivált Válban és népzenei rendezvényt Martonvásáron. A finn és magyar zenészek megismerhetik egymás zenei hagyományait, kultúráját, és közös daltanulásra, közös éneklésre is mód lesz. A program nyáron, Finnországban folytatódik, ahová magyar zenészek utaznak, hogy részt vegyenek a Kaustineni Népzenei Fesztiválon.
Forrás: www.umvp.eu
2013.02.25.
Nemzetközi kulturális együttműködési projekt előkészítésén dolgozik a finnországi Perityiset LEADER akciócsoport és a Völgy Vidék LEADER HACS. A tervek szerint a két térség zenészei kölcsönös látogatások és fellépések során ismerkednek meg a finn és a magyar népzenei hagyományokkal.
A finn Perityiset LEADER akciócsoport képviselői kulturális célú nemzetközi együttműködési projekt előkészítése érdekében 2012 szeptemberében Magyarországon jártak, ahol találkoztak az etyeki Signum kórus és a Völgy Vidék LEADER akciócsoport képviselőivel. 2013 januárjában meghívás érkezett részükre a Helsinkitől mintegy 500 kilométerre északra fekvő, közel 5000 lakosú, rendkívül színes zenei hagyományokkal és zenei kultúrával rendelkező kisvárosban, Kaustinenben rendezendő kamarazenei fesztiválra. A tervek szerint a látogatás alkalmával a finn Pirityiset LEADER akciócsoport és a Völgy Vidék Közösség közötti nemzetközi együttműködési projekt előkészítésére is sor kerülhet. A Völgy Vidék akciócsoport részéről Szendrői Júlia munkaszervezet vezető és Kolozsvári Mihályné Ribli Ilona csellóművész vállalta az utazást.
A Finnországban töltött közel egy hét alatt megismerték a Pirityiset akciócsoport térségét, megismerkedtek a finn vendégszeretettel, különböző zenei programokon vettek részt, és betekintést nyertek a térség kézműves és művészi tevékenységeibe is. Megtervezték a közös projektet: a jövő májusban rendezendő Völgy Vidék zenei programsorozatra meghívják a Veteli férfikórust és a Viskuri vonószenekar néhány tagját. A több helyszínen zajló rendezvénysorozat alkalmával a finn zenészeknek több fellépésre is lehetőségük lesz, találkozhatnak magyar kórusokkal, hangszeres zenészekkel. Lesz kórustalálkozó a Hangistállóban, katonadal-fesztivál Válban és népzenei rendezvény Martonvásáron. A finn és magyar zenészek megismerhetik egymás zenei hagyományait, kultúráját, és közös daltanulásra, közös éneklésre is mód lesz. A program nyáron, Finnországban folytatódik, ahová magyar zenészek utaznak, hogy részt vegyenek a Kaustineni Népzenei Fesztiválon.
A résztvevők igazán tartalmas és értékes programoknak néznek elébe, amelyeket a LEADER program nemzetközi együttműködés keretében kívánnak megvalósítani.
Forrás: www.mnvh.eu
2013.02.19.
Mány - Hamarosan hat helyen vigyázza éjjel is látó infra kamera a község nyugalmát, a helyi polgárőr egyesület jóvoltából. A lelkes önkéntesek aktívan hozzájárulnak a közbiztonság fenntartásához.
Folyik az eszközbeszerzés, tavasszal megkezdi működését a térfigyelő rendszer számolt be a hírről Ugron Zoltán polgármester. Leader pályázaton, a Völgyvidék Leader Közösség közreműködésével nyert a helyi polgárőr egyesület 2,6 millió forintot, amelynek 20 százalékos önrészéhez bankkölcsönt vettek fel, az önkormányzat garanciavállalásával. A kamerák által közvetített képeket a rendőrségi helyiségben rögzítik, ha kell, rendőrökkel nézik vissza, mit őriznek a felvételek. Mányon 1999-ben alakult önkéntes polgárőrség, a többségében fiatal férfiak szabadidejüket, saját autójukat és üzemanyagukat áldozták a közért. Tíz év múlva feloszlott a csapat, de azonnal éreztette hatását, hogy nincs a rendszeres járőrözés, 2009-ben ismét megalakultak. Az elnök Csizmadia Zsolt, mára mintegy félszázan csatlakoztak a csapathoz. A térfigyelő rendszer nagyban segíti munkájukat.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
2013.02.15.
Csákó, kösöntyű, szablya csaplékkal – ízlelgetjük a régi, szép szavakat. De a szavakhoz társuló látvány is lenyűgöző. Korhű huszár egyenruhát varrattak a martonvásári hagyományőrzők.
Az 1. Császárezred 1848-49-es rendszerben lévő egyenruháját varratták meg maguknak pályázati pénzből a Szent László Völgye Lovas Egyesület tagjai. A Leader Völgyvidék Közösség vidékfejlesztő szervezet három, az egyesület saját forrásból kétmillió forintot költött a viseletre, mondta el Varga Ferenc, a hagyományőrző huszárok kapitánya, önkormányzati képviselő.
Pályázati pénzből jutott a viseletre: a tervezés és a varrás egy évig tartott, de az eredmény magáért beszél (Fotó: Szent László Völgye Lovas Egyesület)
A posztót Erdélyben készíttették, a ruhát Veszprémben varrták Tatai Tamás műhelyében. (E szabóság készíti a parlamenti koronaőrség díszegyenruháját is.) A tervezés és a varrás egy évet vett igénybe. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején ez az ezred átállt a szabadságharcosokhoz, de nem volt idő és pénz akkor új egyenruhára, ezért csupán a csákórózsát cserélték ki: először tölgyfalombra, majd a magyar trikolórra. Sötétkék a nadrág és a dolmány, fekete a csákó, a három tiszt öltözéke arany zsinórral és gombokkal ékes, a négy altiszté és az 5 közhuszáré sárga-fekete zsinóros, rézgombos. Alul a dolmány, fölötte a mente viselődik, a derékon kösöntyű (díszes öv), lőportartó, szablya a csaplékkal (ez is öv), valamint a tarsoly része még az egyenruhának. Csizma is került, csákó, valamint lótakaró a huszár kedves lovának.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
2013.02.13.
A zord idő ellenére megkezdték a Brunszvik-Beethoven Központ újjáépítését, hogy ne veszítsenek egy napot sem. A Dreherek hajdani szeszgyára részben marad, részben átalakul, a legérdekesebb megoldást a színpad-nézőtér viszonya nyújtja.
A volt szeszgyár több mint százéves épületegyüttese a mai napig szolgálta a martonvásáriakat, hol így, hol úgy, rendszereken átívelőn. Legutóbb rendezvényudvarként működött, s az öreg falak és a látványos tetőszerkezet kicsit hozzátett a kiállítások, előadások hangulatához. Kinn termelői piac színesíti időnként a hétvégéket, ráadásul a helyszín a kastély, a műemlék óvoda és a katolikus parókia szomszédságában tovább gondolkodásra késztette a várost, majd a tervezőket.
Európai uniós forrásokból nyertünk közel 300 millió forintot a tér és az épület átalakítására – mondja Szabó Tibor polgármester, - amelyet jövő tavaszra be is fejezünk. Az összeg kicsit több mint tizede, 35 millió forint Leader –pályázatból, a Völgyvidék Vidékfejlesztő Közösség közreműködésével került a beruházásra.
Elkezdték a Brunszvik-Beethoven Központ rekonstrukcióját, a bontás után következik az építkezés
- Saját forrásból és kormányzati támogatással alakítunk ki kiállítóteret, valamint egy kávézót is elképzeltünk, ez utóbbit helyi vállalkozók bevonásával valósítjuk meg – foglalja össze a polgármester a csakugyan elegáns terveket.
A helyi kultusz és hagyomány okán Brunszvik-Beethoven központnak nevezett hely egyben a művelődési ház funkcióját is betölti, valamint turisztikai központ létesül. A színpad az épületen belül lesz, ám a nézőtérnek érdekes megoldást találtak ki a publikumnak: hidegben, esőben bent ülnek, kellemes napsütésben, langy nyári estében kint – igény szerinti mobilitással. A rendezvényudvarhoz kapcsolódóan az óvodamúzeum is megújul, a patinás műemlék épület mellé egy új szárnyat emelnek, amely befogadja az óvodamúzeumi relikviákat.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap