Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa
2009.12.15.
Cigány nyelvű bibliát adtak át az ercsi katolikusoknak
Nyolc évi munka után készült el, s adták ki tavaly decemberben a cigány nyelvű teljes Bibliát, amely a misén az ercsi katolikusok kezébe kerülhetett. A Szentírás magyarul és horvátul is olvasható a vasárnap átvett szent könyvek lapjain.
A frissen ajándékba kapott Biblia cigány nyelvű oldalait olvasta és fordította a vasárnapi mise után a templom előtt Balogh István, a helyi romák fiatal vezetője. Hivatalosan ugyan nem erősítették meg, de az ötgyermekes férfi mintegy vajdaként képviselte az ercsi cigányságot a misén, amelyet Gedő Attila címzetes esperes celebrált. A szintén ifjúnak számító pap a helyi cigányság elkötelezett gyámolítója, a többségükben a Savanyúréten lakó, nehéz helyzetű roma családok segítője.
- Lehetnénk többen is a misén - ismeri el Balogh István, - de a helyi romák a születésükkor szinte azonnal megkereszteltetik gyermekeiket, s hiszik az Istent - erősíti meg Gedő Attila plébános egybehangzó állítását. A köztiszteletben álló roma férfi beszéli ősei nyelvét, s büszkén hangoztatja származását.
A plébános kutatásokat végzett a cigányság történetében, s Ercsiben gyakran szót ejt az egyetlen cigány szentről, Szent Ceforinóról, akit lóval ábrázolnak a képeken.
Az ercsi Nagyboldogasszony templomban megjelent Balsay István megyei közgyűlési alelnök és a helyi képviselők is kaptak a még szinte nyomdaillatú, háromnyelvű Szentírásból, amelyeket a hívek által elhozottakkal egyetemben megszentelt a plébános, szép jelképként. A rácokat viseletben is képviselte két hölgy, egyikük, Marczinkáné Gébics Anita a horvát kisebbségi önkormányzat tagja is. Ő is elhozta a nagymamája testvérének szüleitől megörökölt 1850-es kiadású, rác nyelvű kis imakönyvét!
HIDEGLELÉS! A GÉNMÓDOSÍTÁS MIATT KANNIBÁLLÁ VÁLHAT AZ EMBER?
Martonvásár - Hazánkban tilos a génmodosított növények termesztése és kereskedelme, a kutatás azonban nem. A Magyar Növénynemesítők Egyesülete e témában tartotta vándorgyűlését.
- Az első martonvásári transzgénikus kukorica hibridet Dél-Afrikában állítottuk elő az ottani társintézettel közösen, s a növényt Spanyolországban termesztik kísérleti jelleggel, MV 500 BT néven - mondja Marton Csaba, az MTA martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese. E martonvásári hibrid kukoricának a kukoricamollyal szembeni ellenállóságát a génmódosítással érték el, de mivel nálunk csak kísérleti céllal végezhetnek ilyen eljárást, szükség van a külföldi kapcsolatra.
- Köztudott, hogy a génmódosított növények körül Európában viták dúltak és dúlnak, s Magyarország GMO-mentességét számosan tudományos nagy horderejű vívmánynak tartják. A Föld valamennyi kontinensén folyik génmódosított növénytermesztés, s Európa nyolc országában szintén engedélyezett, köztük az említett Spanyolország, Portugália, de Csehország, Szlovákia és Románia sem tiltja.
- A világon 130 millió hektáron termesztenek transzgénikus növényeket, ez a terület megegyezik egész Európa szántóterületével -von mérleget az agrártudós. Az USA-ban génmódosított kukoricát, repcét, szóját és gyapotot termelnek, de a búzával és a burgonyával ők is óvatosak. A közvetlen emberi fogyasztású élelmiszer alapanyagokkal csínján bánnak, hivatalosan megmaradnak a takarmány előállításra és az ipari felhasználásra szánt növénytermesztésnél.
A Magyar Növénynemesítők Egyesülete civil szervezetként alakult meg éppen húsz esztendeje, s minden évben más tudományos helyszínen tartják vándorgyűlésüket. Idén Martonvásáron, a mezőgazdasági kutatóintézetben gyűlt össze mintegy háromnegyedszáz növénynemesítő szakember. A vándorgyűlést közösen szervezték az MTA növénynemesítő bizottságával, s aktuális témát választottak a találkozó mottójául. A transzgénikus növények nemesítésének etikai kérdései álltak a középpontban, amelynek vitaindító előadását Balázs Ervin akadémikus, a martonvásári kutató oktatási igazgatóhelyettese tartotta. A szakember többek között beszámolt a nagy történelmi egyházak álláspontjáról a génmódosítások kapcsán, de elhangzott egy nagyon különös kérdés is, ami a morális nézőpont bonyolultságát támasztja alá.
- Ha egy emberi gént építenek be valamely növénybe, s utána az ember megeszi azt a növényt, akkor kannibál lesz? - idézte a hideglelős mondatot Marton Csaba. A génmódosítás mellett sok érv szól, s az bizonyos, hogy tudományos kutatói szinten a magyarok sem maradhatnak ki belőle - szögezi le. A transzgénikus eljárás nyomán a betegségekkel és rovarokkal szemben ellenálló kultúrnövényt olcsóbban lehet előállítani, nagyobb terméshozam várható, s kevesebb gyomirtóra van szükség. Ez roppant leegyszerűsített megállapítás, de az éhező országok növekvő élelmiszer szükségletei kapcsán ilyen mondatok hangzanak el fogalmaz röviden. A martonvásári vándorgyűlésen kizárólag a transzgénikus növényekkel kapcsolatban cseréltek eszmét, sem humán (emberi), sem állategészségügyi vonatkozásban nem vették terítékre a kényes témát.
A növénynemesítők állásfoglalása szerint a transzgénikus növénykísérleteket támogatni kell, ebben nem maradhatunk le más országoktól.
Beruházás Baracskán
Baracska külterületén, a 7-es főút mellett, évekkel ezelőtt gazdasági övezetnek kijelölt területen fog megvalósulni egy nagyon magas technológiai színvonalat jelentő számítógépes, elektronikus adatközpont. A belga tulajdonosi háttér 5–6 országban keresett megfelelő helyszínt, több száz helyszínt megvizsgálva.
A beruházás teljesen környezetbarát, csúcstechnológiát képvisel, semmiféle termeléssel, szennyezőanyag kibocsátással nem jár, több ország adatai kerülnek itt elektronikus formában tárolásra, hatalmas számítógépekben, illetve szerverekben. A beruházás keretében európai viszonylatban is jelentős nagyságú szerverközpont, azaz elektronikus adattároló központ valósul meg Baracskán.
Ehhez kapcsolódóan a beruházó által a szerverközpontig kiépítésre kerül a közvilágítás, napelemes sebességmérő, illetve kijelző, illetve egyéb a közlekedés biztonságot javító fejlesztés.
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen hatalmas zöld mezős beruházást tudtunk Baracskára hozni, amely egyrészről az iparűzési adóból származó bevételeinket fogja gyarapítani hosszú éveken keresztül, amelyet Baracskára, Baracska lakóira, beruházások önrészére tudunk fordítani.
Másrészről felértékelődik a további beruházások esetleges betelepülése szempontjából a község. Bízunk benne, hogy a szerver-központ megépülése további környezetbarát beruházásokat vonz majd!
Az, hogy ez a beruházás Baracskán valósulhat meg, páratlan és önzetlen összefogás eredménye. Nagyon sokan – esetenként saját területük felértékelődésének felismerése mellett- hajlandók voltak a közösségi, települési célok érdekében is áldozatokat hozni.
Köszönet mindezért a terület tulajdonosoknak, a Keve-Baracska Kft-nek, de köszönet illeti a beruházás megvalósítását segítő közigazgatási hatóságokat, és a Polgármesteri Hivatal dolgozóit is.
Boriszov Zoltán
polgármester
Fogd kézen az Anyukád helyismereti vetélkedő
„Tappancsoljunk” a városban! A Nagy Károly Városi Könyvtár helyismereti játékra hívta a bicskei családokat. A játék célja, hogy a rohanó világban a családok tagjai együtt, játékos formában ismerjék meg lakóhelyüket. A feladatlapos játék a Városi Könyvtárból indult, ahol szeptember 22-től átvehették a rejtvényeket, kérdéseket és elindulhatott a családi helyismereti „tappancsolás” és nyomozás!
A megoldásokat október 11-ig várták a könyvtárban. A legügyesebb családok tárgyjutalomban részesültek.
Forrás: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Fejér Megyei Hírlap, Kidoboló
2009.11.09.
Vál - A magyarokéhoz hasonló gondokkal küzd a lett agrárium és az ország, erősítette meg a Vál-völgyébe látogatott Janis Duklavs lett mezőgazdasági miniszter.
Néhány hete az európai uniós országok mezőgazdasági attaséi látogattak el a Vál-völgyébe, hogy a hivatalos megbeszéléseken túl a magyar vidék ízeivel ismerkedjenek. Az elmúlt hét végén a lett mezőgazdasági miniszter, államtitkárai és néhány gazdasági szakember tette tiszteletét Fejér megye Völgyvidék Leader-csoportja meghívására a községbe és környékére. Etyek és Bicske érintésével a váli közösségi házban megkóstolták a helyi termékeket, előadást hallgattak az uniós közreműködéssel folyó vidékfejlesztésről, s Tóth Ferencné váli polgármester, csoportelnök invitálására a környékbeli falvak szépségeit is megtekintették.
|
Este valódi helyi hungarikum, az országos hírű martonvásári Százszorszép Néptáncegyüttes adott fergeteges műsort. A szép hangzású kelet-balti nyelvű eszmecserét Sipos Ivett, lett születésű idegenvezető tolmácsolta, akinek szülei Siguldában éltek. A tolmácsnő elmondta, hogy Lettországban is nehéz időket élnek, a fizetések, sőt, a nyugdíjak is csökkentek. A szovjet elnyomástól csak 1991-ben szabadult, önálló kis köztársaság hasonló gondokkal küzd az agráriumban, mint hazánk. A privatizált kolhozokat magánemberek és társaságok működtetik, a tej- és húsértékesítéssel ők is bajban vannak.
- Az erdészet a fő profilunk, a fát Lettország aranyának is nevezik - mondta Janis Duklavs miniszter, aki civilben egyébként maga is erdőmérnök.
- Exportálunk fát alapanyagként, s feldolgozott állapotában, a neves svéd lakberendező cég egyik fő beszállítója vagyunk. A tej felvásárlási ára nálunk is lezuhant, érthetően ott is ez most a legfőbb probléma az agráriumban.
A kétmilliónál alig nagyobb lélekszámú Lettország vidéki kincse a mocsaras környéken termő vörös áfonya, s fontos ágazat a halászat. A tengeri lepényhal például jelentős kiviteli tételt jelent náluk. A szép kicsi ország történelme során soha nem volt könnyű helyzetben, mégis megőrizték identitásukat. Maroknyi magyar összefogásával működik a Lettországi Magyarok Balaton Szövetsége, amelynek tagjai még a szovjet időkben kerültek ki Kárpátaljáról, s többségük értelmiségi - derült ki a találkozón.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
2009.10.27.
Vál - A Vál-völgye termékeit és terményeit nézegették, kóstolgatták az Európai Unió hazánkban tartózkodó mezőgazdasági attaséi a minap a faluházban. Óriástök díszlettel.
Az alcsútdobozi Cserna Zsigmond kertjéből való óriás tök a faluházi kiállítóterem közepén díszelgett, körös-körül a Váli-völgyi falvak régi és mai fotói, a tordasi Kovács Erika kerámiái, Faragó Róbert baracskai bőrműves táskái és lószerszámai kínálták magukat. És persze szőlő, alma, méz és pogácsa, s a váli Botész bodza- és gyümölcstermékei. Ez utóbbi különösen felkeltette a vendégek érdeklődését, kóstolgatták a tartósítószer és cukor nélküli gyümölcsitalokat, lekvárokat.
- Az aktuális agrárkérdéseket rendszeresen megvitatjuk az EU-országok Magyarországon tartózkodó mezőgazdaségi attaséival, s gyakran szervezünk országos körutakat - mondta el Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium külügyi főosztályvezetője. - Ezúttal a Váli-völgy helyi termékeivel ismerkedtünk meg, és a környékbeli falvak nevezetességeit is meglátogattuk - tette hozzá az agrárszakember.
- Igyekszünk gyakran bemutatni a Váli-völgy egyre nívósabb helyi termékeit, hogy minél nagyobb ismertségre tehessenek szert - hangsúlyozza Szendrői Júlia. A Völgyvidék Leader akciócsoport irodavezetője a többi közt a vidékfejlesztési pályázatokat tanulmányozza és dolgozza fel munkatársaival.
Tóth Ferencné, Vál polgármestere tölti be a Völgyvidék csoport elnöki tisztét, s e minőségében vette át Vajda Lászlótól az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) által adományozott bronzérmet. Az elnök asszony vidékfejlesztési munkája elismeréséül kapta a kitüntetést a szervezettől.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
2009.09.25.
Bicskén megnyitott a városi tanuszoda
Hivatalosan is átadták a Bicskei Tanuszodát, az augusztus 20-i városi ünnepségsorozat keretében, mintegy kétszáz meghívott és érdeklődő jelenlétében.
Falunap 2009 Bodméron az ÚMVP támogatásával
A bodméri Falunap 2009 megálmodói augusztus 20-án szervezték meg az idei rendezvényt a sportpályán.
Rendezvény programjai voltak: játékos és sportvetélkedő, ünnepséggel egybekötött zenés-táncos retro műsor.
Folklór és ízes falatok
A megye nemzetiségeinek hagyományőrző napját is magában foglalja az Eötvös-napok, amelyen Miklós Gergely most megjelent helytörténeti könyvét mutatta be Ercsiben.
Kultúra, tradíciók, gasztronómia, sport és szórakozás - ez mind belefért a hagyományos Ercsi-napok programjába szeptember 3-6. között. A város jeles szülötte, báró Eötvös József személye az ünnep névadója a Duna-parti település kora őszi rendezvényének, amelyen Gozsdu Elek ercsi író emlétábláját avatták fel a Szapáry Péter Honismereti Szakkör kutatómunkája nyomán.
A művelődési házban Tarnóczi Barabás Irén és Kaizler Gitta festők munkáiból nyílt tárlat, valamint az Ezeréves Fejér megye vándorkiállítást tekinthetik meg. Miklós Gergely Ercsi helytörténetét dolgozta fel, a könyvbemutató szeptember 3-án 18 órakor volt, szintén a művelődési házban.
A következő nap a sporté volt, amelyen a női foci és a férfikézilabda mellett ultiversenyt tartottak a Torony vendéglőben. Este 9-től Hooligans-koncert zárta a napot.
Szombaton a Zorica hagyományőrző napon a helyi rácok házigazdaként látták vendégül a megyei nemzetiségi és magyar folklórcsoportokat, amelyek műsoraikkal mutatkozhattak be. Tíz órakor a Kossuth térről vonultak a Templom térig viseleteikben, köztük rác, szerb, horvát, görög, német, magyar táncosok, énekesek.
Szeptember 6-án autós bemutató, gyorsulási verseny is volt a Duna-parton, a Bem utcában pedig Ízes ételek és italok utcáját rendeztek be.
Elkészült a volt Tiszti Óvoda
Az ercsi Napfény Óvoda használaton kívüli épületének felújítása a KDOP-2007-5.1.1./ 2F keretében megtörtént. Szeptember 3-án az épület ünnepélyes átadására került sor.
Ercsiben sokáig meghatározó volt a honvédség jelenléte. 1950 és 1999 között élénk katonaélet folyt a településen, a laktanya megépítésén túl 50 férőhelyes nőtlen szálló és a katonacsaládok letelepedését szolgáló lakótelep épült.
A 70- es évek végére már nem biztosítottak elegendő elhelyezést a meglévő lakótelep épületei, újabbak építése vált szükségessé. Az 1980- ban elkészült 8 lépcsőházban 64 lakás került kialakításra. Ezzel egyidejűleg került átadásra az akkori viszonyokhoz képest modern, 75 férőhelyes, három csoporttal működő óvoda, mely 1980. szeptember 1. én nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt.
1999. február 28- án a Magyar Honvédség megszüntette az Ercsiben lévő alakulatok működését, majd 1999. augusztus 31- én a Honvéd Óvoda is megszüntetésre került.
Ercsi Önkormányzata 1999. szeptember 1.- és 2000. augusztus 31. között bérelte az óvodát, az I. sz Napköziotthonos Óvoda telephelyeként működtette azt, majd a romló anyagi feltételek miatt a bérletet nem tudta tovább fenntartani.
Az óvoda felújítására, újbóli megnyitására nagy szükség lett volna már az elmúlt években, hiszen városunkban az óvodáskorú gyermekek száma nem csökken, 2009- ben is közel 400 fő.
A felújításhoz szükséges tervek már 2006- ban elkészültek, az aktuális pályázati kiírás 2007-ben jelent meg, és a város élt is az így kínálkozó lehetőséggel. A többfordulós, az Európai Uniós által finanszírozott pályázat keretében elnyert 89.260.380 forint, kiegészítve a vállalt 10%-os önrésszel, biztosította a projekt teljes költségét, mely így 99.178.200 Ft volt, s ezzel lehetővé vált az óvoda teljes felújítása.
Nevelési programunk saját készítésű helyi óvodai program, mely a „Napfény” nevet kapta. Felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. A kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetésére kiírt pályázaton óvodánk 6,5 M Ft-ot nyert. Az esélyegyenlőség biztosítását jól szolgálja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára is tudunk ellátást biztosítani.
Dzsaja bíró hídja ma is áll
A vékonyan csordogáló Rába-patak fölött ível át az első pillantásra nem különös látványt nyújtó Öreghíd Ercsiben. A régi, romantikus településszerkezetben találkozópontként, összekötőként szereplő, tégláról téglára rakosgatott híd az idén éppen 200 esztendős!
Nincs magas felépítménye, ezért nem ötlik szembe azonnal patinás külseje, ám téglafala, az alsó íve, s maga a tény, hogy ennyi időn át szolgált hibátlanul - elismerésre méltó.
- A környéke szemetes, gazos, a híd is elhanyagolt, többet érdemelne - írta nekünk Dzsaja Donát. A különleges nevű, s mint kiderült, igen ősi famíliából származó ercsi férfiú vezetékneve szerepel a 200 éves híd eligazító feliratán is. Pontosabban Dzsaja Gáboré.
- Az ükapám édesapjaként tartja számon a családi legendárium őt, aki 1809-ben, a hídavatáskor Ercsi bírájaként regnált - mondja az utód. Dzsaja Donát öccse, József családfakutatással foglalkozik, s szerinte a törökökkel érkeztek Ercsibe a Dzsaják.
Sajnos, stílusához nem illeszkedőn betonozták le itt-ott, s az autóforgalom sem használ a mégis mindent kibírt hídnak.
- A testület foglalkozott az Öreghíd és környéke rekonstrukciójával - erősíti meg Szabó Tamás polgármester. - Elkészültek a tervek, jövőre talán nekiállhatunk, s kitakarítjuk a környékét. Nem kis költség lesz, 40-50 millió forintos tétellel számolunk.
Sorsfordító ötösök a naplóban
Góman Ibolya jeles bizonyítvánnyal zárta az általános iskolát, ősztől a pécsi Ghandi Gimnáziumban folytatja tanulmányait. Nagyon elhatározott.
Nem teszünk úgy, mintha ez nem így lenne, szögezzük le a Góman család hűvös ebédlőjében kezdett beszélgetésünkkor. A roma népességből kevesen jutnak el a felsőfokú végzettségig, különösen, ha nem régi zenészcsaládból származnak, ahol már egy-két generáció óta tanulnak - de szinte kizárólag zenei pályán! Góman Ibolya idén végezte a nyolcadik osztályt, s édesanyja és az osztályfőnöke, Mosonyiné Imre Zsuzsanna tanárnő erőteljes terelése mellett a híres pécsi Ghandi Gimnáziumban folytatja tanulmányait. Ercsiben, de másutt sem túl gyakori ez a pálya a romák előtt, ám az édesanya, Nyári Ibolya határozott meggyőződése, hogy a tanulás az egyetlen járható út a lánya előtt, ha komoly célokat tűz maga elé.
- Pécsen születtem, ott nevelkedtem, én is jól tanultam az iskolában, de nem volt lehetőségem a továbblépésre - mondja az édesanya. Kétségtelenül különös, előre nem látható szándéka ez a sorsnak! A pécsi lánynak Ercsiből udvarolt egy évig a leendő férje, ami akkor még nagyobb távolságnak számított, mint manapság! A szerelemből házasság lett, Nyári Ibolya Ercsibe költözött, három gyermekük született, Ibolya, Zorán és Milán. S a lánya ugyanúgy Pécsre kerül, ahonnan az édesanyja elindult!
- Sajnálom az itthoni barátaimat - szomorkodik egy kicsit a kislány, aki lelkesen készült a gimnáziumi tanulmányokra, de miután karnyújtásnyi közelségbe került Ercsiből a távozás, megrettent valamelyest. Édesanyja és Zsuzsa tanárnő biztatják, mondván, hazajár úgyis, nem kell elszakadnia. Gómanék egy bejegyzett magyarországi kis keresztény egyház tagjai, Pécsett jelentős gyülekezetük van, s ott lakik a nagymama is. Ezek is nyomós érvek.
- A most elballagott osztályom emelt szinten tanulta a matematikát és az angolt, Ibolya a legjobbak között állt helyt, noha erős verseny folyt a jól teljesítő gyerekek között - lapozza fel a naplót Imre Zsuzsanna matematika-kémia szakos pedagógus. Góman Ibolyának csak 4-es, 5-ös sorakozik a rubrikákban, angolból kiváltképpen magasan teljesített.
- Az angol a kedvenc tárgyam - teszi hozzá a szerény, csöndes kislány, aki édesanyja jobbkeze, egyben életének egyik értelme is. Vigye többre a lánya, mint ő! Nyári Ibolyát az egészségügy vonzotta, de ez csak álom maradt. Reméli, a kis Ibolya egyetemet végez majd. A két fiatalabb fiú, Zorán és Milán nem dicsekszenek olyan jó jegyekkel, mint nővérük, fiús magabiztosságukkal azért a maguk módján büszkék a testvérükre. Nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, hogy a nők nem olyan egyenrangúak a férfiakkal a roma közösségekben, mint általában a társadalom egészében. De egy-egy erős asszony akarata hegyeket mozgat meg ott is. Mint Nyári Ibolyáé. Szeptemberben Pécsre kíséri a lányát.
Új óvoda épül Tordason
Járatlan úton indult el az önkormányzat, midőn maga vezényli le az óvoda építését. Felvette tevékenységi körébe a magasépítést. Magad, uram, ha szolgád nincsen.
Az önkormányzat ugyan nem vállalkozó és nem gazdasági társaság, ám nem kötelező szakfeladatként felvette tevékenységi körébe a magasépítő tevékenységet - számolt be Juhász Csaba tordasi polgármester arról a valóban szokatlan és eleddig nem jellemző döntésről, amelyet a szorító anyagiak miatt hoztak meg. A falu szép, hála Istennek nem fogyatkozik, egyre több a kisgyermek, akiknek új óvodát építenek.
A 120 millió forintos költségvetésűre taksált intézményépület pincéjének sávalapozását a héten meg is kezdték, hétköznap és hétvégéken is folyik a munka. Az állandó alkalmazottak mellett a társadalmi munkások ragadnak szerszámot hétvégente. Természetesen az önkormányzat megbízásából a szabályoknak megfelelően felelős műszaki vezető felügyeli az építkezést, akinek utasításait mindenki köteles betartani. Az önkéntesek is! Utóbbiak ugyan nem állnak hierarchikus viszonyban az önkormányzattal, pénzt sem kapnak munkájukért, ám kötelezően részt vettek a munkavédelmi oktatáson. Mint a rendes építőknél dukál.
Forrás: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Bicskei HVI, Ercsi HVI, Fejér Megyei Hírlap
2009.07.15.
Fejér megyében 265 millió jut infrastruktúra- és iskolafejlesztésre, közösségi buszra. A nők vidékfejlesztésben betöltött szerepéről és a vidéki lakosság elvándorlásáról értekeztek a FAO és az FVM szervezésében. Fotós beszámoló a VölgyVidék LEADER HACS-tól.
Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Budapesti Regionális Hivatala illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) 29 ország 50 képviselőjét látta vendégül június 29. és július 1. között a Nők és Családok a Vidékfejlesztésben tárgyú Munkacsoport 14. ülésének keretein belül.
A Találkozó fő témája: nők vidékfejlesztésben betöltött szerepe, és a vidéki lakosság elvándorlása volt.
A rendezvényen az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezet is képviseltette magát.
A FAO Nők Munkacsoportja és a Család a Vidékfejlesztésben szervezet immár 1965-ös megalakulása óta rendszeresen tartott ülésein és tematikus találkozóin - a nemek közötti különbségre helyezve a hangsúlyt - foglalkozik a vidékfejlesztéssel, európai, Közép-Kelet európai (CEE) illetve a Független Államok Nemzetközösségének (CIS) területein.
A 14. ülést Maria Kadlecikova, az Európai és Közép Ázsiai Régió képviselője nyitotta meg, melyet követően Dr. Vajda László, az FVM EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztályának vezetője és Wendy Peter-Hodel, a WPW távozó elnökének beszéde hangzott el. Ezt az országok képviselőinek előadásai követték, melyekben jelentős hangsúlyt fektettek a vidéki területekről való elvándorlás kérdésére, különböző esettanulmányok ismertetésére és elemzésére.
A program kapcsán 29 ország résztvevői számára tartott előadást a Váli nők helyzetéről Tóth Ferencné, a VölgyVidék LEADER HACS elnöke.
Napjainkban - mint ez a résztvevők prezentációiból is kitűnik - a migráció világszerte komoly probléma. Ez egyrészről aggasztó jelenség az elnéptelenedő falvak vagy a képzett mezőgazdasági munkaerő hiánya miatt, másrészről viszont eszköz lehet abban, hogy vidéki emberek kilábaljanak a szegénységből.
A találkozó során megválasztották a Munkacsoport elnökét Marina Calvino olasz képviselő személyében. A vezetőségben helyet kapott még az osztrák, a spanyol, a lengyel, a litván, az albán, a macedón és a svájci képviselő.
Utolsó napirendi pontként a tervezett feladatok és a WPW jövőbeni tevékenysége került megbeszélésre. Ezen belül a következő javaslatok és konzekvenciák születtek:
A második nap délutánján a résztvevők vidéki programon vehettek részt az FVM szervezésében és megismerkedhettek Vál község nőket érintő munkaerő-piaci és migrációs tapasztalataival a Polgármester asszony előadásában, majd az azt követő kérdések-válaszok során, valamint bepillantást nyerhettek a térség népművészeti és kulturális értékeibe is.
A következő Női Munkacsoport ülés még a 2010-es Európai Regionális Konferencia előtt kerül megrendezésre, ahol a tagországok vidékfejlesztési programját vitatják meg, a nemek közötti különbözőség vonatkozásában.
Pályázaton nyert a Bicskei Gyermekotthon
Átadták a tizedik évébe lépett Wienerberger Jövővár Pályázat díjait. A nyertes intézmények között van a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola is, mely szabadidőház megépítéséhez részesülhet támogatásban.
A támogatásra magyarországi gyermekintézmények és műemléképületek kezelői jelentkezhettek, s a zsűri több mint 60 millió forint értékű építőanyagot illetve készpénzt osztott ki a 45 győztes gyermekintézmény és műemlékkezelő között. A pályázatot évről évre kiíró és szervező Wienerberger Téglaipari zRt. kezdeményezéséhez idén tizenhárom építőanyag-gyártó csatlakozott. A díjátadó ünnepségnek a T-Home Gyereksziget adott otthont.
A márciusban meghirdetett Jövővár Pályázatra - amelynek fővédnöke az oktatási és kulturális miniszter volt - összesen 273 érvényes anyag érkezett, amelyek közül a zsűri 35 gyermekintézmény és 12 műemléképület felújítási terveit támogatta.
A kiírók ötödik alkalommal hirdettek meg képzőművészeti pályázatot is, így a gyermekek közvetlenül is részt vehettek a Jövővár Pályázaton. Az intézmények benyújthattak tíz-tíz gyermekek által készített képzőművészeti alkotást, amelyek közül a zsűri választotta ki a díjazandó műveket.
Gimifesztivál Bicskén
Június 12-13-án került megrendezésre Bicskén a nehéz anyagi helyzetbe került Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola megsegítésére megrendezett jótékonysági "Gimifesztivál". A rendezvény szervezői, és a fellépő zenekarok a teljes bevételt az iskola javára fordítják.
A diákok, tanárok, és lelkes segítőik rekordkísérletet hajtottak végre: elkészítették a világ legnagyobb borítékját, amibe Vajda János és más költők verseit csomagolták, kézzel írva, majd a borítékot postázták Bor Sándor úrnak, a Magyar Posta Zrt. központi területi igazgatójának.
A kétnapos fesztivál zenei programkínálatában szerepelt többek között St.Martin koncert, zenés felvonulás, gospel, reggae és kemény rock koncertek, melyek résztvevői nem csak egy zenei élménnyel lettek gazdagabbak, hanem hozzájárulhattak egy jó ügy megsegítéséhez.
Forrás: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Bicskei HVI, bicske.info, Ercsi HVI, Fejér Megyei Hírlap
2009.06.02.
”Párbeszéd az innovációért – Az innováció vezérelt regionális fejlesztés perspektívái” címmel rendeztek szakmai konferenciát Székesfehérváron május 27-én.
A konferencia keretében került sor a Közép-dunántúli Innovációs Díj díjátadó ünnepségére is. Vállalkozói kategóriában I. helyezést vehetett át Edward Someus, a Völgy Vidék LEADER Egyesület tagja. A zsűri „Természetes NPK kombinált mikrobiológiai ökológiai készítmény „PROTECTOR” pályázatát minősítette magas színvonalúnak.
A többéves kutatás-fejlesztés, termékfejlesztés, szabadalom, knowhow és technológiatranszfer eredményeképpen megoldották a biogazdaságokban is biztonságosan használható, a műtrágyát helyettesítő, természetes talajjavító adalék ipari előállítását. Olyan ökológiai talajjavító készítményt és az előállításához szükséges berendezést fejlesztettek ki, amely a növények növekedési erejének és termőképességének fokozására, természetes tápanyag-utánpótlásra, szabadföldi és hajtatott zöldségtermesztéshez nyújt segítséget.
Edward Someus a Fejér megyei Kajászón, Völgy Vidék Akciócsoport területén létesít lovardával kiegészített agrár-biotechnológiai központot. A díj átvételekor elmondta, hogy tapasztalata szerint a vidéki térségben a mezőgazdasági foglalkoztatottság jelentősen csökkent, a falusi lakosság elöregszik. A biogazdálkodással foglalkozó fiataloknak tud segítséget nyújtani, így a vidék fejlődéséhez hozzájárulni ezzel a termékkel.
IX. Bicske Kupa
Ismét - immár 9. alkalommal - sor került május 16-17-én Bicskén a különböző Tradicionális és modern harcművészeti stílusok nemzetközi megmérettetése. Megküzdött 3 nemzet 16 csapata, több mint 150 versenyző mérte össze erejét, kitartását, ügyességét.
Rengeteg visszatérő, kedves ismerős ellenfél és sok új arc, akikből jövőre már visszatérő kedves ismerős lehet. Több mint 50 lelkes önkéntes ember munkájának eredménye egy újabb sikeres nemzetközi sportesemény lebonyolítása annak érdekében, hogy tegyünk valamit a gyerekekért, a sportért, a közösségért.
Bicskén 440 millió forintos rendelő felújítás és bővítés kezdődik
374 millió forintot nyert Bicske az Orvosi Rendelőintézet felújítására, fejlesztésére és bővítésére. A pályázatot Szántó János polgármestersége idején készítette elő a város és 2008. júniusában nyújtotta be Bölcskey Károly alpolgármester.
A város munkáját természetesen Dr. Balogh Gyula kardiológus, a Rendelőintézet vezetője segítette.
Forrás: VölgyVidék LEADER Egyesület, Bicskei HVI
2009.02.10.
BICSKEI KISTÉRSÉG - Közel 600 millió forint támogatásra pályázhatnak a Völgyvidék Közösség tagjai falufejlesztő beruházáshoz. A január 12-én lezárult uniós vidékfejlesztési pályázatra 38 támogatási kérelmet adtak be.
- A Völgyvidék Közösséghez tartozó 17 településről, főleg Ercsi és Bicske kistérségéből már az első fordulóban 800 millió forintos támogatási igény érkezett. 2013-ig évente kétszer lehet ilyen igényt benyújtani, összesen 590 millió forint értékben. Vidékfejlesztésre négy jogcímen kérhető támogatás: mikrovállalkozások fejlesztése, turisztikai tevékenység ösztönzése, falumegújítás és a vidéki örökségmegőrzés - mondta Szendrői Júlia, a Völgyvidék Közösség irodavezetője.
A 38 pályázatból 12 egyházi. Vál, Tabajd, Lovasberény, Etyek, Tordas és Baracska templomfelújításra, az egyik egyház pedig a templom melletti tér kialakítására. A legtöbben a vidéki örökség megőrzése kategóriában pályáztak. Adtak be kérelmet önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók és magánszemélyek is. Településközpont kialakítására két pályázat érkezett, az egyik Baracskáról, amely játszótér kialakítását, a polgármesteri hivatal külső felújítását és parkoló építését célozza.
A következő pályázatot május 1-31. között lehetne beadni. A Magyar Vidékfejlesztési Hivatalnak azonban 90 plusz 30 napja van az elbírálásra, tehát addigra az sem derül ki, hogy most ki és mennyit nyert. A tavaszi határidőt ezért októberre halasztották.
- Lesz egy ehhez hasonló vidékfejlesztési pályázat is, amelynek a programját most dolgozzák ki. Várhatóan június-július környékén lesz pályázható, ám az igénylést már csak elektronikus úton lehet majd benyújtani - mondta Szendrői Júlia.
Forrás: Helyi Téma
2009.02.03.
"Megvalósuló tervek vagy hiú remények?" címmel Zsohár Melinda tollából jelent meg az alább - rövidített formában - közölt cikk. Szeretnénk hinni, a tervekből beruházások születnek és egyik jó projekt gazdájának sem kell majd keseregnie.
Minden pályázat esetén több pénzt kérnek a rendelkezésre álló forrásnál - állapították meg legutóbbi tanácskozásukon a Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Egyesület polgármester tagjai. A Válban tartott összejövetelen a helyi polgármester, aki egyben az egyesület elnöke, Tóth Ferencné vitte a szót, majd Szendrői Júlia irodavezető összegezte a lezárult pályázat statisztikáját.
A Völgy Vidék Egyesület 17 településének többsége a Váli-völgy községei az Ercsi és a Bicskei kistérségből, s a Székesfehérvári kistérségből is csatlakoztak ide. A közösség tagja Ercsi és Martonvásár is, ám városként csupán külterületeinek fejlesztésével számíthat az ÚMVP vidékfejlesztési forrásaira.
A támogatási kérelmek benyújtási határideje végül január 12-ére tűzetett ki, s hogy jól jött az ajándék idő, mutatják a pályázatok: december 31-éig öt kérelem érkezett be, az utolsó héten még tíz, és az utolsó napon további huszonkettő! Etyekről hét, Baracskáról és Válról négy-négy, kifejezetten egyházi jellegű projekt pedig tizenkettő. Utóbbinak az az oka, hogy a falu örökségének számító templomok többsége szintén pénzszűkében van, s az épületek csaknem mindenütt felújításra várnak - erre nyolcan nyújtottak be kérelmet.
Népszerűek újabban a falusi játszóterek, hat pályázatot adtak be megvalósításukra, s a park, temető, temetőkerítés építése, javítása is több településen vidékfejlesztési pénzből valósulhat meg, mert különben nem futja rá. Komplex településközpont kialakítására két pályázat érkezett, az egyik Baracskáé. Boriszov Zoltán polgármester reméli, hogy az elaprózandó pénzek miatt a nagyobb szabású terveket nem utasítják el helyből a bírálók.
Nem érkezett igény helyi termékek feldolgozására, piacterek és tanösvények kialakítására, holott a Völgy Vidék Egyesület helyi vidékfejlesztési stratégiája kiemelten támogatná e fejlesztéseket. Ugron Zoltán mányi polgármester szerint nem lehet komoly pályázatot készíteni a megfelelő dokumentumok és szakhatósági nyilatkozatok mellékelésével, rohammunkában, Varga György felcsúti polgármester pedig az utófinanszírozás időbeli csúszásának lehetőségére figyelmeztetett.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
2009.02.03.
Vál - Félmilliárd jut öt év reménybeli falufejlesztő beruházásaira a Völgyvidék Közösségben. Már az első fordulóban 800 millióért folyamodtak, s a templomok reparációjára is 12 pályázat érkezett.
Nem szép dolog a fanyalgás, egyébként pedig minden pályázat esetén több pénzt kérnek a rendelkezésre álló forrásnál - állapították meg legutóbbi tanácskozásukon a Völgyvidék Közösség polgármester-tagjai. A Válban tartott összejövetelen a helyi polgármester, a közösség elnöke, Tóth Ferencné vitte a szót, s Szendrői Júlia irodavezető összegezte a lezárult pályázat statisztikáját. Maguk az ügyfelek is bonyolultnak és átláthatatlannak tartják az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) 3. tengelyének rendszerét, de azoknak mégis muszáj átlátniuk, akik e forrásból kívánnak pénzre szert tenni. A lényeg, hogy négy jogcímen lehet vidékfejlesztési célokra uniós pénzt kérni: mikrovállalkozásokra, turisztikára, falufejlesztésre és a vidéki épített örökség megőrzésére. A Völgyvidék Közösség 17 településének többsége a Váli-völgy községei az Ercsi és a Bicskei kistérségből, s a Székesfehérvári kistérségből is csatlakoztak ide - erről sokszor írtunk már. A közösség tagja Ercsi és Martonvásár is, ám városként csupán külterületeinek fejlesztésével számolhat az ÚMVP-től.
- Az október 19-én kiírt pályázat határidejét négyszer módosították, s közben kétszer rendeletmódosítás is történt - mondta Szendrői Júlia. Az utolsó határidő végül január 12-ére tűzetett ki, s hogy jól jött az ajándék idő , mutatják a pályázatok. December 31-éig öt pályázat érkezett be, az utolsó héten még tíz, és az utolsó napon plusz huszonkettő! Etyekről hét, Baracskáról és Válról négy-négy, s kifejezetten egyházi jellegű projekt tizenkettő. Az utóbbinak az az oka, hogy a falu örökségének számító templomok többsége szintén pénzszűkében van, s az épületek csaknem mindenütt felújításra várnak - erre nyolcan nyújtottak be kérelmet. Öt év alatt évente kétszer lehet benyújtani az említett célokra a pályázatot, összesen 590 millió forint értékben, de már mostanra 800 millió forint körüli igény mutatkozik. Népszerűek újabban a falusi játszóterek, hat pályázatot adtak be megvalósításukra, s a park, temető, temetőkerítés építése, javítása is több településen vidékfejlesztési pénzből valósulhat meg, mert különben nem futja rá. Komplex településközpont kialakítására két pályázat érkezett, az egyik Baracskáé. Boriszov Zoltán polgármester reméli, hogy az elaprózandó pénzek miatt a nagyobb szabású terveket nem utasítják el helyből a bírálók. Nem érkezett igény helyi termékek feldolgozására, piacterek és tanösvények kialakítására, holott a Völgyvidék helyi vidékfejlesztési stratégiája kiemelten támogatná e fejlesztéseket. Ugron Zoltán mányi polgármester szerint nem lehet komoly pályázatot készíteni a megfelelő dokumentumok és szakhatósági nyilatkozatok mellékelésével rohammunkában. Varga György felcsúti polgármester óva intett attól is, hogy az utófinanszírozás kapcsán hiú reményeket tápláljanak. A megítélt pénz késéssel, csúszással érkezett meg az eddigi projekteknél. A következő pályázati határidő május 1-31. közé esik, de mivel a most beadottak elbírálási határideje 90 plusz 30 nap, addigra nem derül ki, hogy ki nyert, s mennyi pénz maradt a kasszában. Ezen információt tisztes mértéktartással nyugtázták a Völgyvidék Közösség érintett tagjai.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
2008.12.11.
Az ÚMVP támogatásairól is szó esett az etyeki vállalkozói fórumon.
A vidékfejlesztési program 580 millióját kaphatja meg tizenhét település vállalkozása, az etyekiek azonban arra is számíthatnak, hogy jövőre kevesebb lesz az iparűzési adójuk. Az önkormányzati céggel időt és áfát is spórolna a hivatal.
Nemrégiben jelentek meg az első pályázati lehetőségek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének keretén belül - ezt mutatta be az etyeki vállalkozói fórumon Szendrői Júlia, a Völgy Vidék LEADER akciócsoport vezetője. A támogatási kérelmeket - magyarázta Szendrői - négy témakörben adhatják be a helyi vállalkozók: mikrovállalkozások fejlesztésére, turisztikai tevékenységek ösztönzésére, falumegújításra és -fejlesztésre, valamint a vidéki örökség megőrzésére kaphat a régió tizenhét települése, öt év alatt 580 millió forintot. A Talentis Program képviselői éppúgy érdeklődtek a támogatási lehetőségek iránt, ahogy helyi borászok s egyéb kereskedők is, akik a térség vállalkozói rétegének szerves részét képezik.
A fórumon jó hírt is közöltek velük: a támogatási kérelmek beadási határidejét meghosszabbították, így január 10-éig készíthetnek még pályázatokat az érdeklődők. Akiknek egyébként nem árt tisztában lenniük azzal sem, hogy 60 százalékos támogatásra számíthatnak, ha a versenyképesség növelésével, munkahelyek megtartásával, létesítésével, új mikrovállalkozások létrehozásával, beruházások finanszírozásával, technikai, illetve infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatosan pályáznak.
Forrás: umvp.eu
Sárbogárd-Vál - Az eu-s Leader közösségi kezdeményezés célja a vidék szereplőinek ösztönzése és támogatása a térségük hosszú távú fejlesztéséről, megújításáról, értékmentéséről. Két csoportról adunk hírt.
Kedden este alakult meg Abán a Sárvíz helyi akciócsoportja, melynek képviselőjévé dr. Szabadkai Tamás sárbogárdi illetőségű fiatal ügyvédet, Sárbogárd önkormányzatának képviselőjét választották.
Mint azt elmondta, az akciócsoport a Leader elnevezésű, európai uniós vidékfejlesztési módszer és program végrehajtására szerveződött, mely a székesfehérvári, abai és sárbogárdi kistérség huszonöt települését foglalja magába, Északtól dél felé haladva, Csór községtől Vajtáig.
Ahogy megtudtuk, mostanra változott egy kormányhatározat módosítása következtében az álláspont a kistérség javára, mivel Sárbogárd város is vidéknek számít - mikor nem volt az? - az újabb besorolás szerint, melynek kritériuma egy népsűrűségi mutató.
Ami a lényeg: a huszonöt település nagyjából egymilliárd forintos fejlesztési pénzre pályázhat, ez a településeken összesen 55-60 ezer lakost érint, s ez kidolgozás alatt van a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban.
Ellentmondásos helyzet, de a sárbogárdi hátrányos helyzet most kivételesen előnyt jelent az anyagi források elosztásánál - mondja az akciócsoport képviselője. A települések önkormányzatai, karöltve a helyi civil szervezetekkel és az ott élő vállalkozókkal, négy hónap alatt - ennyi idő áll rendelkezésre - kidolgozzák a prioritásokat a sárbogárdi kistérségre.
A vidék munkaerő megtartása, a kisvállalkozások fejlesztése, a természeti adottságok, turisztikai lehetőségek feltérképezése, a hagyományőrzés és kulturális értékek feltárása, valamint az érintett települések hatékony együttműködtetése a meghatározott sorrend. Ezt szolgálja a vajtai helyi vidékfejlesztési iroda is, amely a minisztérium meghosszabbított keze .
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
2008.11.25.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott irányelvek alapján 96 hazai közösség készítette el Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját (HVS), s nyerte el ezáltal a LEADER Helyi Akciócsoport címet. Kunbábonyban, a közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat (KÖZTAMHÁLÓ) Országos Fejlesztési Műhelyén készítettünk riportot Kovács Györggyel, a Fejér Megyei Művelődési Központ címzetes igazgatójával, aki két közösség - a Völgy Vidék Helyi Akciócsoport és a MEZŐFÖLD Helyi Közösség – stratégiájának kidolgozásában is segédkezett.
- Hogyan talált kapcsolatot a LEADER-rel, hogyan szerezett tudomást erről a közösségi kezdeményezésről?
- 2003-ban Tatabányán egy projektmenedzsment tanfolyamon vettem részt, ahol a gödöllői egyetem egyik tanára tartott előadást a vidékfejlesztésről, s többek között a LEADER is szóba került, mint közösséget formáló sikeres vidékfejlesztési erő. Nem sokkal később kaptam egy prospektust, amely egy ausztriai LEADER-csoportot mutatott be. Ennek hatására autóba ültünk egy németül tudó barátommal és elmentünk, hogy személyesen ismerkedhessünk meg a dél-burgenlandi közösséggel. Az egyik település polgármestere szívesen fogadott bennünket, és a helyszíneken körbevezetve bemutatta a LEADER segítségével létrehozott „csodákat”, ami azért is volt nagy hatással rám, mert az önkormányzatok, a vállalkozók és a civilek is benne voltak ebben az egészben. A saját életüket próbálták hosszabb távon úgy megszervezni, hogy munkalehetőségük legyen, hogy fejlődés legyen, hogy a mindennapi problémákból valahogy kilépjenek. Hiszen hiába beszélünk mi a fejlett Ausztriáról, bizony a dél-burgenlandi térségben is voltak megélhetési gondok.
- Ekkor elkezdtél hinni a LEADER-ben, és keresni kezdted a hasonló magyarországi lehetőséget?
- Mint a Megyei Civil Szövetség kistérségi programvezetője, járom a megyét, s a különböző településeken elsősorban a civil és önkormányzati együttműködést próbálom segíteni – ezt a két szektort így jól ismerem, de be kell vallanom, hogy korábban a vállalkozói szférával kapcsolatom nem nagyon volt. Mindenesetre a honi LEADER első szelei hamar megérintettek bennünket: a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet igazgatónőjével, Horváth Violával, akivel más kulturális és civil dolgokban is együtt dolgozunk, már két évvel ezelőtt „leaderes” felkészítőket szerveztünk a régióban. Sőt, volt egy közös felkészítő pályázatunk is, melynek köszönhetően a két megyei művelődési központ gyakorlati foglakozásokon láthatta el információkkal a civileket, önkormányzatokat és vállalkozókat. Amint tavaly ősszel kihirdették a LEADER-pályázatot, minden kistérség fölkapta a fejét. Természetesen, magyar szokás szerint első reakciójuk az volt, hogy akkor ugye befejezhetjük az utat, a járdákat, az építéseket, a szennyvizet, a gázt és még sorolhatnám. Én bárhol, ahol a civil-önkormányzati együttműködés keretében megjelentem, mondtam, hogy teljesen másról, egy új szemléletről van szó.
- A települések vezetői csupán pénzszerzési lehetőséget láttak a programban?
- Így van, eleinte nem a LEADER-ben megfogalmazott gondolatot látták, hanem azt erősítették, hogy amit elkezdtek, jó lenne befejezni. De viszonylag hamar sikerült előremozdulnunk. Például egy balatonalmádi leaderes összejövetelen megismerkedtem az egyik Pest megyei közösségi vezetővel, akihez Etyek is tartozott, s már akkor szervezték az ottani előkészítő munkát. (Sajnos, mivel ők az agglomerációs övezethez tartoznak, így „kipottyantak” ebből a pályázatból.) A tanácskozás hatására jött az ötletem, hogy az Ercsi kistérséget Martonvásárral, a Váli-völggyel és a bicskeiekkel össze kellene kovácsolni. Valahol büszke is vagyok arra, hogy a magam kapcsolatain keresztül sikerült rábeszélni a két térséget az összefogásra ahelyett, hogy külön LEADER-csoportot alakítsanak – persze ebben a helyieknek is nélkülözhetetlen szerep jutott. Segített, hogy voltak olyan emberek, akik belátták: itt egy kiterjedtebb együttműködési formát kell megvalósítani ahhoz, hogy eredményes legyen a pályázat.
- Mindkét általad segített csoportnál elkészült a HVS. Elégedett vagy ezekkel, vagy maradt olyan gondolat, ami kimaradt belőlük s amit szívesen látnál bennük?
- Természetesen folyamatosan követtem a tervező munkát, minden részanyagot megkaptam, több egyeztető beszélgetésen is részt vettem. Szerintem, amire az érintett területeken szükség mutatkozik, minden bennük van. Egy problémám azért van, de ez főleg a helyiek problémája. Lassan eltelik egy év: a kezdeti nehézkes indulás után jött az a lendület, ami a vidékfejlesztési stratégia készítésénél és - úgy gondolom – a tartalmánál is érződött. Olyan közös munka volt, melynek során az önkormányzatok, a civilek és a vállalkozók egyként látták, hogy itt egy olyan programról van szó, ami nem a csatornaépítés örömét fogja közvetíteni a lakosok felé, hanem sokkal komolyabb, mélyebb és hosszabb távú gondolkodást igényel. Érzésem szerint ez a lendület egy kicsit megtorpant: a hosszú várakozás a továbblépésre szerintem és szerintünk is aggasztó. Tudom, hogy a dolgok változnak, de ha nem születnek gyorsabban a döntések, akkor most még csak a lelkesedés, de később a részvétel is csökkenni fog. Ezért bízom az előremozdulásban.
- Tudnál-e valami olyat idézni a programotokból, ami a megvalósulásával neked nagy örömet okozna?
- Az akciócsoportok által tervezett településfejlesztési programok reményeim szerint elsősorban munkahelyeket fognak teremteni. A martonvásári részre nem jellemző a munkanélküliség, mert onnan nagyon sokan feljárnak a fővárosba dolgozni. Viszont a LEADER-csoporthoz tartozó terület déli, például Ercsi felé eső részén nagyon nagy a munkanélküliség, de a Váli-völgyben, Alcsút és Felcsút felé, egyszóval a martonvásári és a bicskei vasútvonalak közötti területeken is - részint a közlekedés nehézsége miatt is - létkérdés a helyben történő foglakoztatás hosszútávon történő megoldása. Ezt tartanám nagyon nagy eredménynek. Remélem, sikerül e téren előrébb lépnünk.
Forrás: www.umvp.eu
2008.09.15.
Völgyvidék Helyi Akciócsoport néven alakult meg 52 taggal a kistérségeken átnyúlóan az a Leader-csoport, amelynek központja a földrajzi központba került, Válba. Az első hallásra bonyolultnak tűnő szerveződés valóban példája az alulról érkező kezdeményezésnek, a helyi összefogásnak és a decentralizációnak is. A Bicskei Kistérség Helyi Vidékfejlesztési Irodája ugyan Etyeken található, de mivel 18 önkormányzat alkotta meg a Völgyvidék Helyi Akciócsoportot, a képviselője, tulajdonképpen az elnöke a váli polgármester, Tóth Ferencné lett, a két alelnök pedig Szabó Tamás, Ercsi és Ónody Miklós, Ráckeresztúr polgármestere. A csatlakozott települések: Csabdi, Óbarok, Mány, Etyek, Felcsút, Alcsútdoboz, Vértesacsa, Tabajd, Vál, Lovasberény, Kajászó, Tordas, Gyúró, Martonvásár, Baracska, Ráckeresztúr és Ercsi.
- A leendő és hamarosan hivatalosan is regisztrált Leader-akciócsoport tagjaiként nem először ülünk egy asztalhoz - mondja Tóth Ferencné. - Korábban is számos dologban működtünk együtt, az eu-s Leader-akcióhoz több hónapos előkészítő munka után látunk hozzá. Elkészült a Völgyvidék címet viselő helyi vidékfejlesztési programunk bővebb stratégiai vázlata, amelynek szűkebb verzióját küldjük el elbírálásra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba. Hosszú távú programot céloztak meg, amelyben az értékmentés és a munkahelyteremtés a fő cél.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
