Rólunk írták 2010
2010.12.02.
Helyi termékek az állatbarát lovardában
Vidéki portékák
Kajászó - Nagyon is konkrét jó gyakorlatokkal mutatta be a Völgy Vidék Leader Akciócsoport, mire jutottak külön-külön és együtt a vidékfejlesztő társaság megalakulásuk óta.
A kajászói Biofarm Lovarda tulajdonosa, Someus Edward kínálta fel a vidékfejlesztési műhelykonferenciára a helyszínt. Érdekes előadások hangzottak el a Völgy Vidék Leader Akciócsoport néhány teljesült programjáról, s terveikről. Mostanra készült el a kézbe simuló, színes, látványos összehajtogatható prospektusa a térségnek, amelyben képekkel, s rövid szöveggel mutatkoznak be a Vál-völgye és a tőle kissé messzebb fekvő települések élelmiszer- és kézműves termékei, s azok készítői. Kápolnásnyékről az Alkot6ok Egyesület, a baracskai kézműves szakkör, a váli bodzatermelők, a tabajdi kecskesajtos Hammangné Tombor Ágnes, vagy az anya-lánya hímző-varró-gyöngyfűző Simóné Bélley Ágnes és Simó Ágnes. A nagyteremben többen meg is jelentek portékáikkal, bizonyítván, amit egy-két éve elterveztek, valóra vált. Tabajdon közben gyönyörű levendulást alakított ki Somogyi Dezsőné, az etyeki Ödön-major tehenészetéből pedig nem csak a friss tej kerül naponta a hűtőkocsival a házakból, de Túró Gyuri és Túró Juci fantázianevű termékeivel bővítette a kínálatát Hegedűs Imre.
|
A nagyteremben többen meg is jelentek portékáikkal, bizonyítván, amit elterveztek, valóra vált. Fotó: Zsohár Melinda
|
|
Felcsútról Orosz Jánosné hozta el csuhébabáit, Óbarok-Nagyegyházáról Havasi Mária népi ihletésű, vidám kerámiáit. Mindenkit nem is lehet felsorolni. Polgármesterek, civil szervezetek képviselői, s maguk a kézművesek és a helyi élelmiszer termékeket előállítók fogtak össze, s számos sikeres Leader-csoport ért el eredményeket országszerte - erősítette meg Szendrői Júlia irodavezető, aki a Válban kialakított központból tartja a kapcsolatot a falvakban élő és dolgozó tagokkal. Jelenleg a Leader-program társadalmi vitája folyik, a kormány rövid vitaanyagot tett közzé a témában. Az egyik leglényegesebb kívánság, hogy az uniós pályázatok rövidebb átfutásúak legyenek, gyorsabban történjék meg az elbírálás. Nekünk konkrét javaslataink vannak, amelyek egyeznek a kormányzati elképzelésekkel - tette hozzá a szakember.
Az előadások mutatták: az új szemlélet és a célirányos akcióprogramok eredményt hoztak. A Völgy Vidék Leader térség az ország egyik legsikeresebb tagja, a 17 település 2007-2013 között egymilliárd forintnyi fejlesztési támogatást használ fel. A pályázatokra egyenként lebontva ez nem túl magas összeg, de Szendrői Júlia szerint a hozadéka sokszoros, s nem is feltétlenül anyagi értelemben számít nyereségnek.
Az előadások a konferencia címében jelzett jó gyakorlatokról szóltak, konkrét vidékfejlesztési példákkal szolgálván.
Forrás: FMH
2010.11.26.
„Nálunk a ló is ember!” Így kezdte beszédét Someus Edward, a kajászói Biofarm Lovarda tulajdonosa és a Völgy Vidék Közösség rendezvényének házigazdája. A vidékfejlesztés jó gyakorlatai Völgy Vidéken című műhelykonferenciát november 19-én rendezték meg a Fejér megyei Kajászón.
Az esős idő és a sáros utak ellenére sokan érkeztek a kajászói Biofarm Lovardához, hogy részt vegyenek a Völgy Vidék Közösség rendezvényén. A természetközeli helyszínen megrendezett konferencia vonzerejét az előadások témáin kívül a helyi termék bemutató és kiállítás növelte.
A műhelykonferenciát Szendrői Júlia, a Völgy Vidék Közösség munkaszervezet vezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta, jelen rendezvényük legfőbb célja a térség fejlesztési terveinek bemutatása. Szendrői Júlia rámutatott, a kajászói esemény egy rendezvénysorozat lezárásának is tekinthető, hiszen idén nyolc településen tartottak helyi termék bemutatót és kiállítást. A helyszínválasztás kapcsán elmondta, a Someus Edward által vezetett Biofarm Lovarda a térség legdinamikusabban fejlődő vállalkozása. "A legfontosabb, hogy a vidékükre látogatók és az ott élők minél komfortosabban érezzék magukat" - zárta szavait a munkaszervezet vezető.
Someus Edward az általuk végzett integrált ökogazdálkodási K+F tevékenységről beszélt, amely az Európai Unió keretprogramjain belül valósul meg. Fő törekvésük, hogy az innovatív kombinált növényi tápanyagot biztosító termék, a csontszén és a mikrobiológiai feltételek együttes alkalmazásával csökkentsék a felhasznált vegyszerek mennyiségét. Az Agrocarbonnal (az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termékkel) a paprika termesztésénél például 600 %-os termésmennyiség növekedést értek el hektáronként. Ezzel egy időben a beltartalom minőségi javulását is tapasztalták.
A házigazda az állatbarát lovarda bemutatása során megjegyezte, két éve folyamatosan fejlesztik, bővítik a biofarmot, „ahol a ló is ember”. Kiemelte: egy teljes mértékben EU-konform létesítményt alakítottak ki, mely jelentősége azért sem elhanyagolható - vélekedett Someus Edward -, mert a Váli völgy legfontosabb üzleti lehetősége a lovas turizmus. Ez az ágazat pedig szorosan kapcsolódik turisztikai üzletágakhoz – elsősorban a gyógy-, bor-, vadászati- és halászati turizmushoz. Hangsúlyozta, a lovas turizmus gyors fejlődését nemzetközi érdeklődés kíséri. A természetbarát turisták számának növekedésével egyre nagyobb az igény a kombinált vidéki programok iránt. A specifikus lovas szolgáltatások sorában többek közt az unikumnak számító hun harci íjászat elsajátításának lehetősége is szerepel.
Someus Edward előadása végén egy regionális nagytestű állatkórház szükségességére hívta fel a figyelmet. Elhangzott, a hazai lovardák 70%-a Nyugat-Pest megye, Fejér-, illetve Komárom megye környezetében található; ugyannakor a szarvasmarhatartás is jelentős a térségben. Ennek ellenére hiányzik az olyan nagytestű állatkórház és állat-ambulancia, mely akár egy állategészségügyi és járvány-megelőzési közfeladatot ellátó intézményként is funkcionálhatna. Someus Edward jelezte, ezzel kapcsolatban már folyik az épület átalakításának engedélyeztetése.
A folytatásban Zoltán György az Első Magyar Egészségfalu koncepciójával ismertette meg a hallgatóságot. A tordasiak téglagyár helyett egészségfalut szeretnének, amely egészségmegőrző mintaközpontként működne. Mindez egy egészségmegőrző komplexumot jelent, amelyhez szervesen kapcsolódik az élhető környezet. Tordas azért tűnik különösen alkalmas helyszínnek a megvalósításhoz, mert az egészségfalu megálmodói egy maximum 3000 fő lakosú falumodellt képzeltek el, mely mintául szolgálhat Magyarországon egy „Élhetőbb életért” mozgalomnak. Ez hosszútávon elősegítheti az emberek városból faluba költözését, a nagyvárosi zsúfoltság megszűnését. Az egészségfalu (falvak) létrehozásával a kistelepülések számára is megnyílhat az út a külföldi tőke beáramlása, új befektetők betelepülése előtt, új munkahelyeket és a piac élénkülését eredményezve. "Persze a legfontosabb cél a magyar lakosság testi és lelki egészségének megőrzése" - mondta el Zoltán György.
Dr. Fetzer Csaba az Etyek-Budai borvidék borturisztikai stratégiájáról beszélt. Megemlítette, míg néhány termelő borai hazánkban vagy akár világszerte jól ismertek, mások méltánytalanul háttérbe szorulnak. "A minőségi bortermelés feltételei adottak, de legtöbbször hiányzik a stratégia, a közös koncepció, mely főként az értékesítést célozza" - hangsúlyozta Dr. Fetzer Csaba.
Mint megtudtuk, az Etyeki Borút Egyesület az Etyeki Hegyközséggel és az Etyek-Budai Hegyközségi Tanáccsal karöltve szervez programokat. Külső szakértőkkel elvégeztetett piacelemzés alapján próbálják mind a vendéglátók, mind a termelők és nem utolsó sorban a fogyasztók igényeit kielégíteni. A kutatásból kiderült, a környék borturizmusa egyelőre az ismert márkákra, az etyeki fesztiválokra illetve a nyári üdülésekre korlátozódik a velencei térségben.
Az 1600 hektáros szőlőterület, valamint az itt készülő, jellemzően üde borok többet érdemelnek. Ezért szeretnék az arculatot igazán csábítóvá varázsolni - fejtette ki Dr. Fetzer Csaba. Vezérterméknek az Etyek-Budai Friss bort szánják, amely fehérborszőlő fajták házasításából születik, száraz és friss zamatot hordoz magában. Az évjárat feltüntetését és a logó használatát az egységesség jegyében kötelezővé teszik.
A fővároshoz legközelebb fekvő, „érintetlen” vidék vonzó tájai, finom borai, a Velencei-tó, a kulturális lehetőségek és a helyi termékek gazdag választéka változatos és izgalmas élménytár kialakítását teszi lehetővé e régióban. Az Etyeki Borút Egyesület ennek jegyében készítette el a következő öt évre szóló borturisztikai cselekvési tervét. Turisztikai és marketing feladatokra egy irányító menedzsmentet (kerekasztalt) hoznak létre, elkészítik az arculati kézikönyvet. Kialakítanak majd egy weboldalt is, amely a borvidék minősített borait és azok termelőit mutatja be. "Mindezek mögött persze termék- és gasztronómiai fejlesztésnek kell állnia" - hívta fel a figyelmet Fetzer Csaba.
Molnár Balázs a Völgy Vidék Közösség munkatársa a rendezvény központi témáját járta körül: a Völgy Vidék Tájtermékről, azaz a helyi termék védjegy és tanúsítási rendszer kialakításáról, illetve bevezetéséről beszélt.
A közösség kiemelt céljaként a sokszínű helyi gazdaság kialakítását és fenntartását, illetve a magasabb szintű önellátást nevezte meg. Ennek keretében a helyi közösségekre jobban építő gazdasági rendszer egyre inkább hasznosít megújuló erőforrásokat, több és többféle feldolgozott terméket állít elő, és legfőképp a környezet- és tájgazdálkodás elvei alapján termel.
Molnár Balázs a helyi termékek lényegét is vázolta a hallgatóságnak. Elmondta, a definíció helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt, előállított alapanyagból (>50%), hagyományos és/vagy az adott térségre jellemző technológiával, eljárással készült termék, feldolgozott terméket takar. Ezek döntő többsége jellemzően mezőgazdasági produktum, de nem szabad megfeledkezni az egyedi eljárással készülő kézműves termékekről sem, hiszen minden darabnak megvan a maga története, az esztétikai élményen túl.
A Völgy Vidék Helyi Termék Programmal ezen termékek népszerűsítését, összefogását és értékesítési lehetőségeinek növelését célozza meg. A Völgy Vidék Helyi Termék Katalógusban már 120 termelő 200 terméke szerepel 12 helyi termék kategóriában.
A Völgy Vidék Helyi Termék Klaszter létrehozásával lehetőség nyílna a helyi termék előállítók és más érdekeltek számára, hogy a menedzsment-szervezettel a közösen szervezhető tevékenységeiket összehangoltan, és minél hatásosabban végezzék. A tagok számára nyújtott szolgáltatások széles köre (például marketingkommunikáció, védjegyoltalom, pályázatfigyelés, piackutatás, érdekvédelem) segíthet a termelőknek és szolgáltatónak, hogy saját életszínvonaluk javítása mellett a közösség érdekeit is szolgálják.
A klaszteren belül a tagoknak lehetősége lenne a Völgy Vidék Tájtermék védjegy használatára. A védjegyhasználatból befolyó díjakból a klaszter folyamatosan marketing, reklám, piacépítési feladatokat látna el a “Völgy Vidék Tájtermék” védjegyes termékek és szolgáltatások ismertségének növelésére, az értékesítés javítására. Szinte magától értetődő, hogy védjegyes termékek forgalmazásához meg kell felelni a terméktanúsítási kritériumoknak. E feltételek is a helyi közösség érdekeit szolgálják és a környezettudatos gondolkodást erősítik.
Végül Molnár Balázs felhívta a figyelmet rá, hogy egy-egy emblematikus helyi termék köré épülő rendezvénynek jelentős szerepe lehet a térség gazdaságának erősítésében is. Hiszen ki ne ismerné az Etyek Pincefesztivált vagy a Kezes-Lábos Fesztivált?
A Völgy Vidék Közösség nem csak szellemi táplálékkal látta el a megjelenteket: az előadások közti szünetben finom pogácsával, frissítővel és a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. kóstolójával vendégelték meg a hallgatóságot. A bőséges sajttálakon mindenki találhatott ízlésének megfelelőt: érett-friss, sós-édes; a sajt ízét pedig még jobban kiemelte a birsalma, a dió, az olíva. Ha bárki édességre vágyott, mondania sem kellett, máris kedvesen kínálták Túri Gyurival és Túró Jucival, "akikért" rajongott a vendégsereg. A finomságok elfogyasztása közben a teremben, körben kiállított kézműves termékeket is megcsodálhatták az érdeklődők.
Ezek után mindenki kíváncsian hallgatta a váli Marianna Major és a Champex Kft. vezetőjének, Vígh Lászlónak előadását, aki a fenntartható gazdasági modell kifejlesztéséről beszélt a helyi adottságok figyelembe vételével. Véleménye szerint el kell kezdeni visszafordítani a folyamatot, mely a gépesített és monokultúrás termelés következtében alakult ki. Rámutatott arra is, hogy a biodiverzitás megőrzése és helyreállítása az Európai Unió irányelveiben is kiemelt helyen szerepel – a környezetvédelem szerepe napról napra nagyobb. Vígh László szerint a vidéken élők motiválása elengedhetetlen a közös célok eléréséhez.
A műhelykonferencia végéhez közeledve Bognár Sándor a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. képviseletében a termelői közvetlen értékesítésről és a Völgy vidéki helyi piacokról beszélt. Bevezetőjében üdvözölte a rendezvényt, és szorgalmazta minél több ehhez hasonló esemény megvalósítását, hiszen nagyon fontos, hogy a térségben élők a lehető legjobban megismerjék egymást. A társaság elnöke elmondta, a régi termelőszövetkezeteket képviselik, ugyanakkor haladnak a korral. Előadásából kiderült, bár a Váli völgy mentén adottak a körülmények a minőségi állattartáshoz, ahz mégsem jellemző a térségre. "A Bicskei Mezőgazdasági Zrt. szarvasmarhái napi húszezer liter tejet adnak. Ezt részben nyerstejként, részben feldolgozva értékesítjük" - mondta el Bognár Sándor. Véleménye szerint a régi állattartóktól sokat tanulhatnánk, főleg a racionális termelésről. Saját elveik szerint semmit ne dobjunk ki, hiszen minden hasznosítható. A gyakorlatban ezt a szárítóból kikerült melléktermékek hasznosításával alkalmazzák: a biokazánt fűtik ezzel.
A mai modern világ problémája az is, hogy nehéz a fogyasztókat az egészséges és természetes táplálkozásra visszaszoktatni. Mivel a cég ezt nagyon fontos feladatként kezeli, rendszeresen szerveznek iskolásoknak kirándulást a majorba, ahol megismerkedhetnek a nyerstej ízével, zamatával. A túrák útiköltségét a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. állja- zárta előadását Bognár Sándor.
Az előadók sorát Horváth Bálint zárta a martonvásári önkormányzattól. Már az elején leszögezte a három fő szónoki erényt: a szónok legyen hangos, hogy mindenki hallja; legyen magasan, hogy mindenki lássa és legyen rövid, hogy mindenki szeresse. Az ebédhez közeledve, ezeket az elveket követve meg is találta az utat a közönség szívéhez, miközben Martonvásár térségének fejlesztési lehetőségeit mutatta be.
Felhívta a figyelmet a kiaknázatlan lehetőségekre, a kulturális örökségekre és Martonvásár adottságaira. A helyi önkormányzat egy élhető kisváros kialakítását szeretné - alulról felfelé építkezéssel és a jó elképzelések megvalósításával. A polgármesteri tanácsadó testületbe éppen ezért civileket is bevontak. Továbbá kisvárosi modellt alkalmaznak az önkormányzásban, ami reményeik szerint gördülékenyebb és dinamikusabb működést eredményez majd.
Horváth Bálint is egyet ért a konferencián korábban elhangzott prioritásokkal: a turisztikai adottságokra lehet építeni, a megújuló energia növekvő felhasználása egyre fontosabb. Nem utolsósorban vállalkozó, illetve vállalkozóbarát önkormányzatokra van szükség az előrejutáshoz.
A rendezvény végén a vendégek szakmai vezetéssel járhatták be az állatbarát Biofarm Lovardát, ahol a lovak „boldogok és kerek a pocakjuk”. A „Vidékfejlesztés jó gyakorlatai” elnevezés teljes mértékben helytálló a konferencia tükrében: tartalmas volt és jó hangulatú egy „fejlődő” vidéki helyszínen. A lényeg Molnár Balázs szavaival élve: könnyebb a közös összehangolt munkával, egységes arculattal és szervezéssel elérni a célokat, mint külön-külön.
Forrás: umvp.eu
2010.09.06.
Köztéri játszóterek pályázati pénzből Felcsúton. Állatmenhely épülne az 1-es főút mentén. Martonvásári napok huszadszor. A VölgyVidék Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület hírei.
Martonvásári napok huszadszor
Kintornás zenével nyílt meg a 20. Martonvásári Napok a városháza udvarán. Évenként változó programokkal szervezték meg az 1991-ben a maguk örömére indított, majd szélesebb egyre kiteljesedő rendezvénysorozatot.
Kiss Gábor, az öt éve várossá vált település polgármestere köszöntőjében ugyanúgy megidézett egy-egy régebbi, nevezetes esztendőt, mint Tóth Andrásné, aki szintén kezdetektől a szíve-lelke, egyik fő rendezője a nyári programnak.
A magas művészet, a sport, a kézimunka, az avantgarde művészetek és a legkülönbözőbb zenei stílusok képviseltették magukat, miként minden korosztály megjelent mint szereplő, s mint megszólított néző és látogató. Izgalmas kihívásként kínálkozott a hajdani Dreher-féle szeszgyár, majd mezőgazdasági gépállomás kiállító térként és rendezvényudvarként való bemutatkozása. Az épületet tavaly vásárolta meg az önkormányzat, kimeszelték, kitakarították, s a martonvásári képzőművészeti egyetemisták munkái lesznek láthatók benne a vasárnapi megnyitó után.
Az első napon Nagy Ágnes művelődésszervező Sütő Petre Rozália képzőművész alkotásaiból összeállított tárlattal indította a Martonvásári napokat, s nem véletlenül. Az Erdélyből a városba, akkor még községbe érkezett művész első kiállítása is az első Martonvásári napokon nyílt meg, s azóta gyermekek százait tanította rajzolni, festeni. A különleges hangulatú képek alkotóját Banner Zoltán művészettörténész méltatta. Pénteken este a Postakocsi vendéglőben retró bált tartottak, de számos egyéb zenei rendezvény is várta a nyári szórakozásra nyitott érdeklődőket.
Állatmenhely épülne az 1-es főút újbarki oldalán, a szennyvíztisztítóval szemben
Úgy tartja a mondás, hogy a kutya az ember leghűségesebb társa. Manapság azonban mégsem úgy viszonyulnak az emberek a kutyákhoz, ahogy az elvárható lenne. Ezen és a macskák helyzetén változtatna az önkormányzat, illetve az Állat- és Természetvédők Budaörsi Egyesülete.
„Az egyesülettel tárgyalásokat folytatunk annak érdekében, hogy az 1-es főút újbarki oldalán, a szennyvíztisztítóval szembeni területünkön helyet biztosítunk a számukra. Egy kutya- és macska¬menhely épülne ott, minden egyéb, kiegészítő létesítmén¬nyel együtt. Ha ez megvalósul, akkor az utcán kóborló állatokat megfelelő helyen lehetne elhelyezni, s nem lelövöldözni a falu határában, vagy tömegével elaltatni. Az egyesület ígéretet tett arra is, hogy megszervezi az örökbe adható állatok hazai vagy külföldi elhelyezését, valamint a beteg egyedek gyógyítását” – részletezte a terveket Borbíró Mihály polgármester.
A Helyi Téma című lap kérdésére, nevezetesen, hogy miért fontos ez a fejlesztés a településnek és a környéknek, a polgármester a következő választ adta. „Évezredekkel ezelőtt a kutya az ember mellé szegődött, mert megérezte, hogy rossz a hallásunk, rossz a szaglásunk, viszont jól vadászunk. A kutya pótolta az érzékszerveink hibáit, és segített az embernek, jelzett, riasztott, futott, harcolt, ha kellett. Cserébe az ember is dobott koncot a vadászat eredményéből, táplálta, ellátta az ebet. Többek között ennek a barátságnak is köszönhetjük, hogy ide jutottunk a fejlődésben, hogy sikerrel vettük fel a harcot a konkurens ragadozókkal. Ma már boldogulunk nélkülük is, mert a saját képünkre formáltuk a természetet, de gondoljanak bele: a kutyák nélkül mennyire sebezhetők lettek volna őseink. Tartozunk hát azzal, hogy nem kínozzuk, nem bántjuk, hanem az évezredes szolgálatukért cserébe méltányos elbánásban részesítjük az ebeket. Ez történelmi léptékű kötelességünk”.
A hivatalban már csak a végleges tervekre várnak, hogy megtudják, mekkora területre is van szüksége a menhelynek.
„Néhány hétre szükségünk van még, hogy ezt pontosan meg tudjuk mondani. Az akarat részünkről is maximális, ám az anyagi lehetőségeink rendkívül csekélyek. Önerőből egy ekkora fejlesztést nem tudunk megvalósítani, ezért egy német partnerünk segítségét kértük. Válaszukat várjuk. Ha ez pozitív lesz, akkor azonnal felgyorsulhatnak az események” – tudatta Kincses Imre, a budaörsi egyesület telepvezető-helyettese.
Forrás: Helyi Téma
Felcsút ajándéka a testvértelepülésnek
Csíkmenaság, Felcsút - Már áll a Székelyföldön az a szobor, amit a Fejér megyei község összefogás nyomán ajándékozott testvértelepülésének.
Július 24-én Székelyföldön avatták fel a csíkmenasági Összetartozás Emlékművet. Az ünnepség egybeesett a tusványosi szabadegyetem-fesztivál idejével: a szombat-vasárnapi ünnepi hétvégén változatos programok, előadások, esti utcai majális, és vásár várta a vendégeket. A szoboravatóra meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, Schmitt Pál azóta hivatalba lépett köztársasági elnököt, Tessely Zoltánt, megyénk országgyűlési képviselőjét, valamint Melocco Miklós szobrászművészt is. A szervezők lapunknak elmondták: a szobor a két világháború hőseinek emlékére, a kárpát-medencei magyarság egyetemes, évszázados kultúrájának tiszteletére, a közös európai polgári értékrend alapján a magyar nemzet határokon túlnyúló összetartozásának kifejezésére készült.
A háromalakos kőszobor egy anya (vagy lány) alakot, és belé kapaszkodó két gyermeket mintáz. A több, mint öt méter magas, mészkő emlékművet Felcsút község ajándékozta, összefogással, civil forrásokból épült meg. Alkotója Bencze Gábor szobrászművész.
Csíkmenaság és Felcsút már 2007 óta ápol testvértelepülési kapcsolatot.
Bese Zsófia már hazai bajnok
Alcsútdoboz – Már egész kiskorában is inkább szökdécselt és ugrált, mert futni kevésbé szeretett Bese Zsófia. Testnevelő tanára, mozgása és testalkata alapján is őzikének nevezte el. A fiatal sportoló Alcsútdobozról indult, s ma már komoly hírneve van a hazai hármasugrók között.
„Már általános iskola első osztályában is indultam atlétikaversenyen, de sosem gondoltam arra, hogy komolyabban foglalkozzam vele. Egyszerűen úgy éreztem, a sport túl sok időt venne el az életemből. Amikor eljutottam arra a pontra, hogy döntenem kellett, elsősorban édesanyám unszolására, mégis belevágtam. Ez két és fél évvel ezelőtt történt, miután a körzeti és a megyei diákolimpián is megnyertem a magasugrást, majd az országos döntőn a fehérvári ARAK edzői felfedeztek. Döntésemet az is könnyítette, hogy akkor kerültem Székesfehérvárra, középiskolába” – mesélte Bese Zsófia.
Magasugróként kezdte, de eljutott egy szintig, ahonnan nem tudott tovább fejlődni. Edzői ekkor átirányították a hármasugrásra, mert alkata és súlypontja miatt előre sokkal nagyobbat tud ugrani, mint felfelé. Az élet is ezt igazolta, hiszen ebben a szakágban komoly eredményeket ért el. „Mindig kitűzök egy újabb célt, egy újabb távolságot, s azért dolgozom keményen, hogy mielőbb teljesíteni tudjam. Talán ennek is köszönhető, hogy tavaly sikerült kijutnom Dél-Tirolba, az ifjúsági világbajnokságra. Furcsa volt a légkör, eleinte fel sem fogtam, hol vagyok. A szokatlan körülmények és egy kisebb sérülés miatt csak a középmezőnyben végeztem. A saját korosztályomban azonban országos bajnok vagyok, pedig alig egy éve váltottam hármasugrásra” – tette hozzá Bese Zsófia.
A sportoló legfontosabb célja mégis a továbbtanulás. Budapesten szeretne főiskolára, vagy egyetemre járni, de a sportot a fővárosban is folytatná. Sporttal kapcsolatos szakot választana, elsősorban gyógytestnevelő, vagy rekreációs tréner lenne. Ennek érdekében testnevelésből már le is érettségizett, és 99 százalékos eredményt ért el.
„Különösebb kabalám nincs, de a versenyek előtt nagyon szeretek zenét hallgatni. Ez sokat segít a kikapcsolódásban, mert a viadalok előtt jól oldja a stresszt. Nem szeretek folyamatosan koncentrálni a feladatra, mert akkor görcsössé válok. A már említett világbajnokságon nem lehetett ilyen eszközöket használni, talán ezért sem sikerült jól a szereplés” – töprengett a fiatal atléta. Bese Zsófia egyéni csúcsa jelenleg 12 méter 41 centi, korosztályában az országos csúcs 12 méter 73 centi, vagyis 32 centiméter választja el a legjobb eredménytől. Most ennek lefaragását tűzte ki célul, ami már július elején, a székesfehérvári országos bajnokságon is sikerülhet.
Forrás: Helyi Téma
A település közel kilencmillió forint támogatást nyert a beruházásra
Felcsút – Eddig egyetlen köztéri játszótér sem volt a településen, pár nappal ezelőtt azonban kettőt is átadtak. Az egyiket az orvosi rendelő előtti parkban, a másikat az óvoda udvarán avatták fel.
„Már régóta szerettük volna a falu fiatal lakóit megörvendeztetni egy játszótérrel, hogy legyen egy hely, ahol szép környezetben kapcsolódhatnak ki szüleikkel együtt. Mindezt egy sikeres pályázat segítségével tudtuk megvalósítani. A felújított, kibővített óvodánk átadásának napján kaptuk a jó hírt, hogy támogatást nyertünk. Májusban kezdődött a munka, ám az időjárás igencsak hátráltatta a folyamatot. Gyereknapon akartuk felavatni a játszótereket, de nem sikerült. Ezért úgy érzem, ma újra gyereknap van Felcsúton” – mondta az avatáson Varga György polgármester, akitől megtudtuk, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyertek közel kilencmillió forintnyi támogatást.
Majd Tóth Tamás katolikus plébános, illetve Kolozsvári-Kiss János és Kolozsvári-Kiss Jánosné református lelkipásztorok áldották meg a játszóteret, hogy „a béke szigete legyen, ahol csupa vidámság, mosoly és jókedv lakik”.
Miután átvágták a nemzeti színű szalagot, a jelen lévő óvodások, iskolások megrohamozták a játékokat. Nem sokkal később az óvoda játszóterét is megáldotta a plébános és a két lelkipásztor, hogy ott is mihamarabb megkezdődhessen a játék.
Forrás: Helyi Téma
Ingyen rázhatták a fejüket a Mezítlábas Parkban
Tabajd – Fejükbe vették a tabajdiak, hogy élettel töltik meg a Partalját és a Mezítlábas Parkot. Elsőként színházi előadásokat hoztak a kültéri színpadra, július 24-én pedig rockfesztivált szerveztek.
A rendezvény ingyenes volt mindenki számára, viszont kihelyeztek urnákat, amelyekbe pénzadományokat vártak a szervezők, hogy ezzel is segíteni tudjanak az árvízkárosultaknak. „A fellépő zenekarok örömmel vállalták a részvételt, és maguk is hozzájárultak a fesztivál sikeréhez azzal, hogy gyakorlatilag lemondtak a fellépési díjukról” – mondta a tabajdi kultúrház vezetője, Kovács István.
A fesztiválon négy zenekar lépett színpadra. A budapesti Algor Mortis és Lake of Mind, a Pest megyei The Vaporizers és a bicskei Ivy leaves.
„Vannak barátaink Tabajdon, és jó gondolatnak tartottuk, hogy ily módon segítsünk. Mi nemrég alakultunk, ez volt az első hivatalos fellépésünk. Nagyon örültünk neki, hogy ilyen barátságos környezetben, ráadásul a szabad ég alatt muzsikálhattunk” – jegyezte meg Lugosi András, az Ivy leaves egyik tagja.
A sátorozási lehetőség szintén ingyenes volt a fesztiválra érkezők számára.
Forrás: Helyi Téma
Bor, mámor, fesztivál, Etyek
Etyek - Egyértelmű, hogy aki borvidékre téved, az elsődlegesen a pincék kínálta hűs italokkal és készítőivel találkozhat. Etyek azonban nem csak szőlőskert ma már: a kultúr- és a gasztroturista számára is okoz meglepetést.
A magyar Champagne-nak, de Budapest szőlőskertjének is nevezik a megye két bortermelő vidéke közül a fővároshoz közelebb esőt: Etyeket. A település mára felfedezte legnagyobb idegenforgalmi vonzerejét: a borturizmust, amelyre okosan gasztronómiai elemeket épített, hogy a vendég, aki ide jön, a konyhaművészet és a borkultúra teljes spektrumával találkozhasson.
Etyek friss, ropogós, savas borainak alapját a meszes alapú lösztalaj adja, amelyhez pluszerőt, spirituszt a dimbes-dombos fennsíkon rendszeresen végigkúszó szelek adnak. Szőlőtőkék sorakoznak a környéken, amerre a szem ellát, s az idelátogató premier plánban tapasztalhatja meg, ahogy a sauvignon blanc, a chardonnay, az olaszrizling, a zöld veltelini s manapság a vörösbort adó pinot noir érik, fejlődik a tőkéken. Nagy gonddal, szerelemmel, természetközeli gondolkodásmóddal közelítenek a helyi borászok a földhöz, a szőlőhöz - nem árt ezt tudnia annak, aki tiszteletét teszi itt.
Mi is így indultunk neki, azt a tervet dédelgetve, hogy jóllakunk, kóstolunk, kirándulunk, és még ajándékot is viszünk haza. Vidák Zoltán séf felségterületén, Rókusfalvy Pál helyi borász Rozmaring-díjas fogadójában terveztük a gasztronómiai kirándulást, ahol Baluka Tamás üzletvezető fogadott minket (és fogad minden betérőt): "Már a fővárosi utazási irodák is felfedezték Etyeket, néhány vagy egynapos borutakat szerveznek ide, mert tudják, hogy a budapestiek szeretnének kicsit kiszakadni a zsúfolt mindennapokból. Jó a bor, finom az étel, szép a környék, ennél több nem is kell" - foglalja össze tömören Tamás, és grillezett, kecskesajttal olvasztott gombafasírtot és friss salátát kínál. Itt minden ilyen különleges, a magyar ízek újragondolt vonulata jellemzi a helyet. Van itt vendég Pécsről, Budapestről, a svédek golfozni járnak a környékre, s útba ejtik Etyeket, a finnek pedig az itteni finn hotelben vendégeskednek. Szlovákok is vannak, ők szintén az alcsúti golfklubba járnak az itteni vendégfogadókból.
Bort és pálinkát kóstolni már az Öreghegyre megyünk, Hernyák Lászlóékhoz, de le merem fogadni, hogy bármelyik helyi borász szívesen ajtót nyitott volna nekünk: a Gombai birtok, a Krajcsi vagy éppen Nagy József, Matolcsy Sára, Keindl Zoltán, Pósa vagy a Bácskai Pincészet, de a Velezvin, az Alexandra, az Etyeki Borház, az Etyek Présház, a Haraszthy Vallejo, a Bormester és a Tüzes Pince is itt működteti borászatát - hogy csak néhányat említsünk a helyiek közül.
Épp a pincében dolgozik Hernyák László és családja érkezésünkkor, fejtik a borokat. Egy nagy tárolóból vörös nedűt merít a pohárba a borász: "Ebből fél év múlva isteni, fahordóban érlelt pinot noir lesz. Már most látszik rajta..." - mondja Hernyák László, és ízlelésre ösztönöz. Pálinkalepárlója csodás, kézi készítésű rézmasina, szivarozós, párlatkóstolós esték főszereplője. Egyedi, kézi készítésű csokoládéik is vannak, alapanyaguk persze a bor és a párlat, vagy éppen a kertben illatozó levendula. Egész napra lefoglalja a vendéget az itteni ízek befogadása.
Ezután célba vesszük a Körpincét, a Kecske-gödört és a Kálváriát, sétát teszünk a felújított présházak és napsütötte szőlőültetvények között. Csend, nyugalom, madárdal. Bor, mámor, Etyek...
Mindjárt délután fél 4, ekkor nyit a helyi termelői piac minden pénteken Nagy Zsuzsanna házának tövében, aki örömmel fogad minden látogatót, beszélget, csomagol, pakol és pezsdíti a helyi életet. Akárcsak régen a fórumok, helyi piacok kereskedői. A Zsámbéki Idegenforgalmi Egyesület kezdeményezésére már három hónapja működik a környékbeli termelők áruinak piaca itt Etyeken. Van itt izgalmas fonott sajt, parenyica, mozzarella, fűszeres gomolya, a Dúl család füstölt húsai, Gerlóczy Magdolna lekvárjai, csemegéi, forraltbor-esszenciája és egy vértesacsai birtok bio zöldségei, gyümölcsei is.
"Van egy kis földünk a közelben, ahol zöldséget, gyümölcsöt termesztünk családi felhasználásra. A felesleget adjuk el itt a piacon. Átállás alatt levő bio gazdaság vagyunk, ami azt jelenti, hogy nem használunk semmilyen vegyszert, de a teljes tisztuláshoz kell pár év" - mondja Magdolna. Kiváló gasztroajándék-lelőhely ez, sokan útba ejtik ínyencséget vásárolni.
Egy laza kávé hiányzik már csak, a közeli pizzériában meg is kapjuk. Bán Szabolcs és Rujp Zoltán, ha a vendég kéri, légkondit is kapcsol, és útba igazítja a látogatót: "A közeli halastó igazi horgászparadicsom, sokan járnak oda, érdemes kinézni. Én legalábbis mindig ezt mondom az ide látogató vendégeknek" - mondja Zoltán. Szabolcs viszont inkább a pincékbe irányítaná a látogatót, bár szerinte sok helyen előbb fel kell hívni a borászatokat, hogy megnyíljon az ajtó. De megnyílik, ez egészen biztos.
Forrás: VölgyVidék Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület, naplo-online.hu
2010.07.22.
Örökségvédő hét Lovasberényben. Nyílászáró csere pályázati pénzből Válon. Erőss Zsolt volt a tabajdi művelődési ház vendége. A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület hírei.
A régi szárnynak új ablaka lesz
Vál – Csend és nyugalom honol a Vajda János Általános Iskolában, a gyerekek már jól megérdemelt nyári pihenőjüket töltik. Hamarosan azonban nagy nyüzsgés lesz az intézményben, a régi épületszárnyon külső és belső nyílászárókat cserélnek.
"Az Önkormányzati Minisztérium infrastruktúrafejlesztési pályázatán nyertünk 9 millió forintot, ebből végezzük el a beruházást. Sajnos nem száz százalékban valósulnak meg a terveink, mert eredetileg fűtés- és villanyvilágítás-korszerűsítést is akartunk, de arra nem kaptunk támogatást". Így sem szomorkodnak, hiszen végre valamennyi, a 70-es években beépített nyílászárót korszerűre cserélhetik, ami jó hatással lesz a rezsiköltségre. Három osztályteremben a padozat is cserére szorul, ezt is szeretnék még nyáron elvégezni. "Természetesen a fűtés és a világítás modernizálásáról sem mondtunk le. Amint pályázati lehetőség nyílik, pályázunk, már csak azért is, mert kiváló összehasonlítási alapunk van, amikor összevetjük az új és a régi szárny közötti különbségeket. Ami biztos, egy tanteremben szeptemberre lesznek új világítótestek, mert az ÁNTSZ előírta számunkra" – tájékoztatott Tóth Ferencné polgármester.
A napokban írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében 13 millió forint értékű interaktív táblához juthat az iskola. Ezek a modern segédeszközök javítanák a tanítás feltételeit, de a központosított közbeszerzés miatt elképzelhető, hogy csak év végére érkeznek meg.
Sárkányinvázió a forrásnál
Martonvásár - Apránként összerakosgatott forintokból, önkéntesekkel szerveznek napközistábort sárkányokkal, mesékkel, előadással és egy kis környezetvédelemmel.
Az úgy kezdődött, hogy a szép baracskai faluház vezetője, Vasvári Béla pályázaton nyert egy tisztes méretű, szétszedhető, összerakható rendezvénysátrat, amelyet használnak, meg ki is adnak. Az így összegyűjtött pénzből aztán futja a Tiszta forrás elnevezésű nyári táborra, ami nagy népszerűségnek örvend a környéken. Mindig másutt verik ezt a bizonyos sátrat, s persze az alkalmi befogadó helyen is kedvét keresik az ifjú csapatnak. Az idén Martonvásáron, a Beethoven Általános Iskola udvarán és épületében gyűlt össze hatvanhat gyerek hat faluból, azaz ötből és Martonvásár városból. "Baracska, Kajászó, Ráckeresztúr, Tordas és Gyúró népművelői, a martonvásári Brunszvik Teréz Hölgyklub tagjai és mások önkéntesként csatlakoztak, mert ennyi gyermek mellé előírás a felnőtt jelenlét, s okosan és szünidősen lefoglalni őket szívbéli kötelessége a szervezőnek" - jelenti ki Vasvári Béla.
A Tiszta forrás elnevezés a hagyományőrzésre kíván utalni, de nemcsak a szavak szintjén, hanem csakugyan. Olyan régi gyermekjátékokat szednek elő ilyenkor, amikhez egyenesen elzárják a számítógépet, vagy egyéb újkeletű tárgyakat, mégis nagy sikert aratnak a gyerekek körében. Métázás, kötélhúzás, békaügetés, pókjárás - ezek a "sportszerű" múltidézők, a korongozás, gyöngyfűzés, foltvarrás pedig a kézművességbe invitálja az ifjú résztvevőket. A ráckeresztúri Kucsera Mónika korongozott velük, a szintén odavalósi művelődésszervező, Kupi Gábor egy maguk írta-alakította színdarabot tanított be, amihez jelmez is dukált! A táborzárón nagy sikerrel adták elő a darabot! Szendrői Júlia környezetvédelmi szakmérnök a Szent László-víz és a Váli-víz keménységét mérte a vidék természeti szépségeit taglaló foglalkozásokon az újdonsült "asszisztensekkel", tudományosan is megvilágítva, miért fontos szülő- és lakóhelyünk óvása, védelme. Erről is szól az a bizonyos Tiszta forrás elnevezés. Az önkéntes helybéli felnőttek mellett meghívott vendégek szórakoztatták a hatfalusiakat: a Country Express együttes varázslatos gyermekműsorral, Róka Szabolcs interaktív mesejáték-előadó szintén valami sárkányos csudasággal állt elő! A fővárosi illetőségű előadó civilben biológiatanár, zenész és néptáncoktató, az interaktivitás pedig azt jelenti nála, hogy a mese nézői beleavatkozhatnak a történetbe. De nem kiabálással, biztatással, hanem be kell állni a mesejátékba, belebújni valami jelmezfélébe, egyszersmind valamelyik szereplő bőrébe!
Felavatták a játszóteret
Felcsút - Átadták a település első közösségi játszóterét. A padokkal, csodás játékokkal felszerelt parkot felavatták, átadták.
"Már sok éve szerettük volna a falu fiatal lakóit megörvendeztetni egy játszótérrel, hogy legyen egy hely, ahol szép környezetben játszhassanak a kicsinyek, és pihenhessenek, kikapcsolódhassanak a szülők is" - árulta el Varga György polgármester. Ezért a játékok mellett kényelmes padok is helyet kaptak azon a közösségi játszótéren, amelyet július 1-jén avattak fel a településen.
"Az óvodaátadás napján kaptuk a jó hírt, hogy két játszótér építésére nyertünk pályázatot" - tette hozzá Varga György. A másik játszótér az óvodában kapott helyet. Májusban kezdődhettek el a földmunkák és a játékok felállítása. Az időjárás, a sok zápor, zivatar végig befolyásolták a munkálatokat, ezért hiába szerették volna gyermeknapon hivatalosan is átadni a parkot, csak később sikerült.
"A faluközösség fontos rétegét alkotják a gyerekek, hiszen ha felnőnek, majd ők irányítják a község életét. Tehát felelősséggel tartozunk értük" - mondta az avatáson a polgármester.
Lila vendég a zöldben
Azon a semmirevaló, sülevényes sárgaföldön éppenséggel megteremhet a levendula! - határozott a családfő, Somogyi Dezső.
"Azon a semmirevaló, sülevényes sárgaföldön éppenséggel megteremhet a levendula!" - határozott a családfő, Somogyi Dezső. Különben sem szokott ellentmondani feleségének, sőt. Magdolna, ez a kicsi termetű, lányos alkatú asszony nincs híján az energiának, s egy ideje azt vette a fejébe, hogy levendulát ültet. De sokat!
Álom volt, nem tudom, miért, mindig vágytam rá - mondja Magdolna, amíg felkapaszkodunk Zsár Ernő, a jó barát gumirádlis kocsijára, hogy a tabajdi szőlőhegyen megnézzük azt a híres levendulamezőt. A rengeteg eső után harsogóan zöld minden, a tabajdi szőlőhegyek különösen szépek. Csupa domb, dűlő, hegyoldal, girbegurbán szaladó kocsi- és gyalogutak, vén szőlőtőkék, modernebb kordonosak, gyümölcsfák, roskadó, romantikus présházak, s persze jellegtelen újabbak, de szeretnivaló az egész, ezt megállapítjuk.
A tősgyökeres tabajdi Somogyi Dezső ősei gazdálkodtak, mint mindenki az egykoron szinte szín református faluban, s ezt sokáig nem hagyták el a változó idők nyomán sem. Mára igencsak megfogyatkoztak a gazdák, Zsár Ernő és Somogyi Dezső éppen kivételek. Utóbbi a falu alpolgármestere, de elhárítja ennek emlegetését, mert most a felesége levendulamezejét látni ültünk kocsira. Ő szorgalmazta azt is, hogy ha annyira álmodik a levenduláról, hát miért nem fog bele komolyabban? Magdolna kiolvasott minden, ide vonatkozó írást, ellátogattak Tihanyba, s a ház előtt is díszlik éppen húsz éve egy levendulabokor, ami akkorára terebélyesedett, mintha bokrosodó fa akarna lenni! A franciák lehagyhatatlanok e méltán híres növény termesztésében - ezt még leszögezték, csak hogy ne legyenek hiú reményeik a levendula jövőjét illetően. Tabajdon. Aztán Szegedről hozattak kétezer földlabdás tövet konténerben, s a család egy hét alatt elültette kézzel a Becse-hegyen a becses jószágokat, két éve ősszel. A tabajdiasan szemléletes jelzők, márminthogy semmirevaló és sülevényes a föld, azt jelentik, hogy száraz, meszes, sovány a talaj. Éppen, amit a levendula egyenesen imád!
A lovak derekasan megküzdöttek az esőáztatta talajon minden méterért, a Somogyi-présháznál pihennek, amíg mi percek alatt regénybéli szépségbe csöppenünk. A kétszintes, emeletes présházat az 1910-es években építhették, vagy korábban kicsit?, nincs benne villany, de van mohos pince, nyitott kémény, öreg bútor. És bor, persze. Somogyi Dezső nem is akármilyen bort termel, bormustrákon elismerteket. A meredek hegyoldalon szőlőtőkék, s fenn, a laposon a kordonos dicséri a kitartó művelőt.
S a csupa zöldben csupa lila az 1400 méteren futó keskeny tercia! A méhek részegen donganak a valószerűtlen illat- és színkavalkádban, s mi is azt érezzük, amit nyilván mindenki, amikor először téved be egy levendulaültetvénybe. A két férfi sem közömbös ennyi szépség láttán, Zsár Ernő a markába kap egy kis lila csokrot, vigye feleségének, Katalinnak. Magdolna kuporodik virágai közé, percek alatt megvámolja a lila töveket. Ollóval aratták az első termést tavaly, benne voltak a gyerekek, az unokák, a szálak százait fejjel lefelé lógatva szárították a padláson. Na, az volt meseszerű látvány! És el is keltek a lila virágok.
Zacskókban, csokrokban, kosarakban tértek útra, mostanra alig maradt belőlük mutatóba. De itt az új termés! A méhek, pillangók úgyis elteltek vele.
Romák svájci gárdisták ellen, a futballpályán
Felcsút - Történelmi pillanat - vélekednek sokan a hétfői cigányválogatott-svájci gárda mérkőzésről. Most először engedték ugyanis a Vatikánon kívülre a csapatot.
Ahol pályára lép, ott nagy eséllyel győzelmet is arat a Mezei István szövetségi kapitány vezetésével futballozó magyar cigányválogatott. Játékaik során eddig ugyanis 109 meccsből 106-ot megnyertek - árulta el a kapitány. Nem volt ez másként a svájci gárdisták elleni meccsen sem, melynek a felcsúti futball akadémia adott otthont, s Orbán Viktor miniszterelnök vállalta a fővédnöki szerepét. Az eseményen részt vett Habsburg György, valamint a német nagykövet, Michaela Zimmermann is.
A svájci gárda a Vatikánt több mint félezer éve védő kis katonai szervezet, amelynek futballista válogatottja eddig még soha nem tette ki a lábát a Vatikánból egyetlen mérkőzés kedvéért sem. Egészen idáig...
"Történelmi jelentőségű pillanat ez" - hangsúlyozta a kezdőlövés előtt Julius Janus magyarországi pápai nuncius. A budapesti segédpüspök, Székely János, aki a cigányválogatott támogatójaként és szurkolójaként is jelen volt, mindemellett hozzátette: "A cigány focisták segítenek Magyarországon másfajta roma képet láttatni, mint amilyen él az emberekben. Ez a mérkőzés pedig rávilágíthat arra, miért kell roma testvéreinket értékelnünk".
A svájci gárdisták egyébként szabadságuk idején vállalták be a magyarországi mérkőzést. A március 3-án, a Vatikánban megrendezett meccsen egyszer már megismerhették, milyen a magyar cigányválogatott virtusa: akkor, kisebb pályán ugyan, de 22-3-ra győzött a magyar csapat. A felcsúti füvön a kezdőrúgást Habsburg György lelkes kisfia, Károly Konstantin végezhette el, s onnantól kezdve már nem volt megállás. Noha ütős csapat a svájci gárdistáké, a cigányválogatottal nem tudta tartani az iramot. A pápa katonái elfáradtak, és a sokadik gól után mintha fel is adták volna. A 65. percben, 8-1-nél végül befejezték a mérkőzést, nem vitték végig a 90 percet.
A svájciak részéről Leo Vito büszkesége az egyetlen hálóba küldött labda, a cigányválogatottból azonban többen is betrükközték a bőrt a kapuba: Kovács Bence, Bogyó Károly, Horváth László, Sárközi Richárd és Erdei Nagy Norbert rúgták a gólokat. A felcsúti meccs tehát újabb győzelemmel zárult a magyar romaválogatott számára, melynek kapitánya, Mezei István azonban bölcsen azt mondta: "Soha, semmilyen körülmények között nem szabad lebecsülni az ellenfelet! A svájciak nagyon ügyesek, ezért tiszteljük, szeretjük őket. A meccsel egy célunk volt: megmutatni, hogyan kell összefogni!"
Védik az örökséget
Lovasberény - E héten zajlik az Örökségvédő hét rendezvénysorozat a településen, sok érdekes napi programmal.
A résztvevők kedden például régészeti lelőhelyeket kereshettek fel a szőlőhegyen egy gyalogtúrán. Tegnap lövészárkok mentén járhattak a lovasberényi erdőben Szili Istvánnal, amíg holnap, pénteken a Kazal-hegy védendő növény- és állatvilágát mérhetik fel kerékpárral, a Csikváry Faluház elől indulva, Csihar László természetvédelmi felügyelő szakvezetésével. A Czirákyak 1730-ban vették meg berényi birtokukat, s az idén bekövetkező kerek évforduló kapcsán 2010-ben több rendezvény szólt és szól a grófi családról.
Erőss Zsolt volt a tabajdi művelődési ház vendége
TABAJD – Olyan ember volt a tabajdi művelődési ház vendége, akit nem minden nap láthatunk Magyarországon, főleg nem sík terepen. Erőss Zsolt ugyanis a hegyek magyar királya, ő volt az, aki először mászta meg a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet.
"Elég sok hegyet megmásztam már a Himaláján, ezeket próbáltam a tabajdi érdeklődőknek megmutatni. Igazság szerint mindenkit a Csomolungma érdekel, nyilván mert ez a legmagasabb, de hegymászó szemmel vannak jóval izgalmasabb csúcsok is". – Van olyan hegycsúcs, amit valami miatt mégis a legjobban kedvel? – "A hegymászás nem objektív sportág, mindent csak szubjektíven tudunk megítélni, hiszen nincs két egyforma mászás, még ugyanazon az útvonalon sem. Állandóan változnak az időjárási körülmények, a lavinaveszélytől kezdve számos egyéb tényező nehezítheti a dolgunkat. Persze, a 8000 méter feletti hegyek külön kategóriát képeznek, összesen 14 ilyen csúcs van a Földön, de azért 7000 méter felett is találunk izgalmas dolgokat. Az azonban tagadhatatlan, hogy a Mount Everesten a legnagyobb az oxigénhiány, tehát ebből a szempontból is kiemelkedik a többi közül".
Erőss Zsolt beszélt arról is, gyermekként mi vonzotta a hegymászásban. "Gyerekként eleinte a kalandot kerestem, aztán a mozgás, a sport, a jó levegő is fontossá vált számomra. Ma már leginkább a feladat motivál. Az embernek szüksége van teljesítendő feladatokra, így nekem is. Ráadásul, szeretem is ezeket a feladatokat. Aztán minden megoldott feladatot követ egy újabb, s ez is arra késztet, hogy folyamatosan fürkésszem, keressem a kihívásokat. A hegymászás, hasonlóan más sportágakhoz, teljesítménycentrikus, de sokszor az életünk a tét, nincs kispad, ahová leülhetünk, nincs orvosi segítség a közelben. Itt is feszegetjük az emberi teljesítőképesség határait, csak bennünket nem vesz körül az a civilizációs burok, amiről úgy gondoljuk, mindentől meg tud védeni minket".
Elmondta azt is, társai már szervezik a következő expedíciót. 8000 méter fölé készülnek. „A 14 ilyen csúcsból nyolc van a tarsolyomban, ez lenne a kilencedik. Ezt már mászták előttünk magyarok, könnyebb feladat, el is nevezték a kollégáim rehabexpedíciónak. Fontos lenne jól teljesítenem, lelkileg teljesen helyrebillentene, jó alapot adhatna a folytatáshoz, mert egyelőre nem tervezem a befejezést. Legfőbb vágyam, hogy a hiányzó hat nyolcezres hegy is a tarsolyomban legyen. Jelenleg ez foglalkoztat leginkább, pihenni ráérek utána is”.
Forrás: Helyi Téma, Fejér Megyei Hírlap, www.umvp.eu
2010.06.09.
Kétnapos konferencia a népművészetről Alcsútdobozon. Táncház Tabajdon. Vajda-napok Válon. A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület hírei.
Leader Expo, Zorica, oklevél
Ercsi - 2010. március 7-én a II. Európai Leader Expo-n az ercsi Zorica tánccsoport képviselte a Közép-Dunántúli Régiót. Ercsi Város Önkormányzata elismerő oklevélben részesült.
Az expó az FVM és a Magyar LEADER Szövetség közös rendezésében valósult meg, társrendező az Európai LEADER Szövetség (ELARD). A színvonalas rendezvény, a Hungexpo „C" pavilonjában volt megtekinthető, ahová több mint 40.000 érdeklődő látogatott el az ország miden részéről.
II. Magyar LEADER Expo célja az volt, hogy a LEADER Akciócsoportok, az új szerveződésű Helyi Vidékfejlesztési Közösségek, a magyar vidéki turisztikai kínálatuk bemutatásán túl elhozzák a fővárosba nagyszerű helyi termékeiket, gasztronómiai ajánlataikat, kézműves remekeiket és kulturális hagyományaikat. A magyar régiók szerint szerveződő kiállításon a gazdák, őstermelők, családi és társas agrárvállalkozások, vidéki vállalkozók, települések, civil szervezetek és vidékfejlesztő közösségek vettek részt.
A LEADER Expo szlogenje: „Falu a Városban”, aminek az is az üzenete, hogy a vidék, a tanya, a falu, a kisváros nagy érték az ország számára. A HUNGEXPO területén egyidejűleg hat rendezvényt lehetett megtekinteni: a II. Európai LEADER Expo, a Budapest Boat Show nemzetközi hajókiállítás, a Karaván Szalon lakókocsi és lakóautó bemutató, a Golf Expo, a Karát Ékszer Sziget és a III. PORT.hu Bringaexpo.
Az Expón külön színpadon kulturális bemutatókat (tánccsoportok, együttesek, szólisták, zenekarok) tekinthettek meg az érdeklődők. Ellátogathattak az ország különböző részéről érkező helyi termelők által felállított gasztro-udvarba, ahol házi készítésű élelmiszereket és italokat vásárolhattak, kóstolhattak.
A Közép-Dunántúli Régiót 2010. március 7-én az ercsi Zorica tánccsoport képviselte másodmagával II. EURÓPAI LEADER EXPO-n. Sajnos a vasárnap délutáni bombariadó meggátolta, hogy idén a látogatók a Zorica tánccsoport második fellépésében gyönyörködjenek.Valamint ezúton szeretném értesíteni Önöket, hogy a Napfény Óvoda használaton kívüli épületének felújítását a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) mintaértékű projektnek nevezte ki, ezért Ercsi Város Önkormányzata a II. EURÓPAI LEADER EXPO-n elismerő oklevélben részesült.
Kétnapos konferencia a népművészetről
Két napon át Alcsútdoboz sportcsarnoka lesz Fejér megye kulturális központja – írtuk legutóbbi számunkban, amikor beharangoztuk a Felcsút-Alcsútdoboz-Tabajd-Etyek-Vértesacsa Polgárai Együttműködéséért Egyesület által rendezett Térségi Hagyományőrző Napokat. Nos, nem tévedtünk, valóban két napig erre a településre figyelt az egész megye.
"Ne legyenek illúzióink, gyermekeink már ‘89 előtt is szívesebben fütyörésztek Stinget vagy Michael Jacksont, mint pentaton dallamokat Kodály gyűjtéséből, és szívesebben nézték a Csillagok Háborúját, mint Tarr Béla filmjeit. Ugyanígy az irodalomban, a divatban, a művészetekben és a mindennapi életben is évről-évre kisebb hely jutott a hagyományos, nemzeti kifejezésmódoknak. A nyitottság egy bizonyos mértékig törvényszerű, sőt szükséges is, ha egy ország nagyobb közösségbe kíván integrálódni. Viszont, identitásunk megőrzése szempontjából fontos, hogy a fősodor, a divat ne távolodjon el végletesen a népi karaktertől, mert ez óhatatlanul a hagyományok kiüresedéséhez, a továbbvivők kihalásához vezet. Ebben lehet óriási szerepe ennek a konferenciának" – mondta nyitóbeszédében Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.
A házigazda Tóth Erika, Alcsútdoboz alpolgármestere, az egyesület elnöke kijelentette, tenni szeretnének azért, hogy a ránk hagyott tudás tovább öröklődjön. Mint mondta, az ember kultúra nélkül nem létezhet, hisz ettől vagyunk többek a pusztán biológiai lényektől. A konferencia moderátora, a martonvásári művészeti iskola nyugalmazott igazgatója, Salamon Ferencné szerint, a néphagyomány alappillére a népművészeti oktatásnak. Éppen ezért fontos, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményekben tanulók továbbvigyék a néphagyományokat. Ezért a résztvevők állásfoglalást fogalmaztak meg a konferencia végén, s azt eljuttatják a döntéshozóknak.
"Véleményem szerint a döntéshozók nem azért nem tettek semmit az elmúlt időszakban, mert nem tudtak a művészetoktatás problémáiról, vagy, mert nem tudták, mit kezdjenek vele. Sokkal inkább az volt a gond, hogy a kormány rossz gazdaságpolitikája miatt a kultúrától vették el először a forrásokat. Ezen a gyakorlaton sürgősen változtatnunk kell. Nagyon örülök, hogy képviselőtársam, Tessely Zoltán, akivel az újonnan felálló országgyűlésben is együtt dolgozhatok majd, jelen volt a konferencián. Néptáncos és pedagógusi múltja mindenki előtt ismert, így jó esély van arra, hogy tudását az Országházban többek között a művészetoktatás érdekében is kamatoztatja majd" – emelte ki L. Simon László, a Fejér Megyei Közgyűlés oktatási és kulturális bizottságának elnöke, író, megválasztott országgyűlési képviselő.
Amiről a szakemberek hosszasan beszéltek az másnap megelevenedett a színpadon. Az élő népművészet, a népzene és a néptánc töltötte ki a napot. A rendezvényt táncház zárta.
Táncház Tabajdon
Tabajd - A régi falusi bálokhoz hasonló hangulat uralkodott a májusi estén. A fiatalok táncoltak, az anyák, nagymamák gyönyörködtek bennük, a nyitott ablakon át ki kiáradt a gyimesi és moldvai muzsika. Ez utóbbi ezúttal itt újnak számított, a maga archaikus hangzásával együtt.
A tabajdi művelődési ház új vezetője, az agrármérnök Kovács István a váli táncház nyomán vette az ötletet, amikor meghívta a fővárosi illetőségű Szigony együttest muzsikálni. Az erdélyi zenét magasfokon játszó muzsikusok valódi báli hangulatot tudnak teremteni a színtiszta népzenével, ez többször bebizonyosodott. Kovács István azt képzelte, a nyugodt, csöndes faluban lesznek, akik szívesen táncolnak, s nemcsak a mai zenére mozdíthatók meg. Meghívta a váli Borvirág amatőr néptáncegyüttest „előtáncosnak”, két tabajdi kislányt, Sinka Beát és Tokodi Katát pedig mesemondásra kérte föl. A sok kinyomtatott meghívón kívül személyesen is megszólította a helybélieket, hogy tudják-e, mire készül május 8-án este, s nyomatékosan invitálta őket: ugyan, jöjjenek már el! Különösen a néninek nevezett idős asszonyok vették személyre szabottnak a meghívást, s úgy vélték, ha „a Pityu” mondja, hát mennek! Megtelt a felszalagozott művelődési ház.
Végülis egyik korosztály sem bánta meg a részvételt, kitűnő hangulatban ropták kicsik és nagyok az erdélyi zenére a táncot. Az ügyes profik megmutatták a fő lépéseket, s hol kisebb, hol nagyobb körben összekapaszkodva járták. A Szigony együttes igényes, jó zenét játszik, s noha messze esik a Vál-völgyétől Gyimes és Moldva, nem csengtek idegenül az ősi székely dallamok.
Teknősbékaleső túrán
Tordas - Szelaví... ilyen az élet legyinthetnének a mégoly lelkes környezetvédők is, ha folyton falba ütköznek, ha egy vízforrás megmentésére nincs pénz. Mégsem teszik...
A Szent László-víz nem valami széles folyam, ámbár hatvanhét kilométeren át folyik, mire a Váli-vízzel egyesülvén Adonynál a Dunába folyik.
A Komárom-Esztergom Megyei Héregnél ered, aztán Fejérbe vezet az útja, az Alcsúthoz tartozó Göböljáráspuszta, Etyek, Gyúró, Tordas, Martonvásár, Ráckeresztúr is a magáénak tudja az Ercsi-Sinatelepnél a Váli-vízhez kapcsolódó vízfolyást. Sajnos, túl is szabályozták, így ősi élővilága nagy része elpusztult, a ma divatos szóval biodiverzitásnak (biológiai sokféleség) nevezett tulajdonsága áldozatul esett az ember beavatkozásának.
Több mint fél évtizede alakult meg a folyó revitalizálására egy civil szervezet, a Szent László-víz Alapítvány Tordason, amely nem kevesebbet tűzött ki célul, mint a hajdani folyópart visszavadítását.
Az ötletgazda Vida Antal halbiológus, ökológus szinte hegyeket mozgatott meg társaival, de mostanra szembe kellett nézniük a vállalkozás nagyságával. Végeredményben százmilliók lettek volna elkölthetők, önmagában kevés a mégoly elkötelezett környezetvédők igyekezete is, mondja Szendrői Júlia, a Sze-La-Ví Alapítvány ügyvezetője, környezetvédelmi szakmérnök.
(A Sze-La-Ví kifejezés szellemes rövidítés, fonetikusan ugye a francia c'est la vie-t formázza, ami azt jelenti: ilyen az élet... Kissé lemondón. Van benne valami.) Nincs pénz, sőt, a Szent László-víz melletti önkormányzatok sem pályáztak a Völgy Vidék Leader Egyesülethez, ahol pedig volt uniós pénz e célra. Csakhogy minden pályázat utófinanszírozású, s nem telik megelőlegezésére az önkormányzatoknak.
Az évek alatt számos szép civil kezdeményezés történt a vízfolyás mentén: teknősbékaleső túra, békamentés, szemétszedés, többször csak gyönyörködés, de a gazdasági válság az ilyesfajta lelkesedést is apasztja.
Egy azonban biztos, bármiféle környezeti mentőakció alfája és ómegája a lakossági elkötelezettség. Innen lehet elindulni.
Oroszlánkörmüket mutogatták - A Vajda-napokon tehetséges gyerekek lepték meg a felnőtteket
Vál - A több napig tartó Vajda-napok szinte küldetésszerűen adnak teret a tehetséges gyerekeknek: versmondóknak, rajzolóknak, festőknek. Ez a része nagyszerűen sikerült az évről évre megújulóan ismétlődő programnak, mert a szabadtéri programokat teljesen szétáztatta az eső a hétvégén.
A Közösségi Házban szerény kis sportkiállítást rendeztek, amelyben megemlékeztek Vál híres híres szülöttéről, a nemrégiben elhunyt Varga Zoltán futballistáról. A világhírre szert tett, mindig különös személyiségű Varga 13 éves koráig élt a faluban, néhány fotója, személyes tárgya látható a helybéli sportolók megidézése mellett róla.
A versmondóversenyen a környékbeli iskolákból is érkeztek nevezők, igen színvonalas vetélkedésen mutatták meg oroszlánkörmeiket a gyerekek. Színvonalas, rangos produkciók hangzottak el, Kovácsné Darabos Erzsébet váli tanárnő szervezőként is büszke volt arra, hogy számolnak a Vajda-napokkal a pedagógus kollégák. Gyermekrajzok bizonyították a Kokas Ignác emlékére meghirdetett rajzversenyen a művészeti oktatás létjogosultságát, az értékelést a közismert művésztanár, Kárpáti József tartotta. A varázslatos pedagógus több generáció legtehetségesebbjeit indította el a művészpályán, a felsőbb képzőművészeti iskolákban mindenütt jelen vannak, akik egykor az ő keze alatt tanulták a rajzolás, festés ábécéjét. A martonvásári Dudás Ádám kiemelkedett koránál érettebb személyiséget tükröző munkáival, a váli Kovács Szilárd pedig már "felsőbb osztályba" lépett, ősszel képzőművészeti gimnáziumban folytatja tanulmányait.
A szombati napon viszont hiába állították fel a hagyományos Vajda-napokhoz képest is több sátort, kiállítóhelyet, valóra vált a szabadtéri rendezvényszervezők rémálma: eső, hideg és szél kergette szét a jónak ígérkező programokat. Az erdő széli Vajda János szülőháza melletti tisztáson csak a legelszántabbak dideregtek egy darabig, többen behúzódtak a zárt konténerbe, de a hangulat sajnos, elillant. A gyöngyfűzéssel is foglalkozó fiatal tanárnő, Simó Ágnes biológusként a madarakért aggódott, mondván: nekik nagyobb kárt okoz az időjárás az embereknél. A kikelt fiókák elpusztulnak, ha a szülők nem tudnak elég rovart gyűjteni nekik a vizes időben. Ez a májusi hétvége alaposan beborult csakugyan. De ahogy hallható, nemcsak Válban nyíltak meg az ég csatornái.
Éjjel-nappal csobog az artézi víz a kútból
Tabajd - Bár szakemberek nem javasolták fogyasztásra, a helyiek mégis isszák. A tabajdi artézit látogatni ma is hagyomány, ahogy az elmúlt több mint fél században.
Tabajd közepén, szemben a községházával éjjel-nappal folyik az artézi víz, legalább félszáz éve. Magosi Lajos visszaemlékezése szerint 1948-50 között fúrhatták, akkoriban az Egészséges ivóvizet a falunak! jelmondattal Felcsúttól Kajászóig minden faluban megjelentek a fúrószerkezetekkel.
A legtöbb háznál volt ásott kút, hiszen a községben jellemzően sok állatot tartottak, ám egy idő után úgy gondolták, azok vize nem egészséges. Varga Dénesné Etelka is arra emlékszik, hogy inni, főzni az artézire mentek el, vödrökkel, kannákkal, demizsonokkal. Jókat beszélgettek ilyenkor, mert találkozóhelynek is számított a kút, akárcsak valamikor a forrás, a falu kútja. Csak ez az új követelményeknek is megfelelt, állítják többen. Ami azt illeti, elég vasas, ez megmutatkozik az edényeken is, fűzi hozzá Somogyi Dezső alpolgármester, tősgyökeres tabajdi lakos.
Egy bevizsgáltatás alkalmával a szakértők az állítólag magas foszfáttartalma miatt nem javasolták ivásra, de azóta is sokan fogyasztják. 2001-ben millenniumi díszkúttá alakították, a szép külső vonzóvá teszi az éjjel-nappal folyó kutat a turisták, kirándulók, alkalmi betérők előtt. És a szőlőmunkák idején itt töltik meg a hektós edényeket, permetezni. Akárhogy is, a falu közepén messze hangzóan csobogó víz valami jót, valami régit idéz az életet adó vízről. Még ha otthon csak egy mozdulatba kerül is a csap kinyitása.
Forrás: Helyi Téma, Fejér Megyei Hírlap, www.umvp.eu
Egészségügyi fejlesztések a Völgy Vidék HACS-nál. Hóvirágünnep hóesésben. A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület hírei.
2010.04.02.
Hóvirágünnep hóesésben
Alcsút - Nem várt hóesésben tartották a biológiai sokféleség világévének hazai megnyitó napját a kastélykertben. A kéthektáros hóvirágtengert fehér lepel borította be, de sem nekik, sem a sárga virágú téltemetőnek nem esett bántódása a késői télben.
Az alcsúti arborétumban néhány nap alatt több ezren fordultak meg, hogy a verőfényben megcsodálhassák az országban páratlan természeti látványosságot, a kéthektárnyi hóvirágmezőt. Ezért esett a választás a biodiverzitás (biológiai sokféleség) világévének honi megnyitójaként e helyszínre, bár nem számítottak a szervezők a tél visszatértére. Halász Ferenc az arborétum nevében köszöntötte a résztvevőket, köztük a bicskei gimnazistákat és a váli általános iskolásokat, a park rajongóit.
„Tíz éve kongatták meg a tudósok a vészharangot, figyelmeztetvén a Föld lakóit, hogy veszélyben forognak a természeti élőhelyek, s Európában az állatok mintegy fele a kipusztulás határán áll” – ismételte el a gyakran hallott súlyos mondatokat Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, majd hozzátette: „nem történt kedvező változás mégsem, noha nincs az emberiségnek erkölcsi felhatalmazása arra, hogy így bánjanak az élővilággal!” – tette hozzá. Az államtitkár rámutatott: az 1992-ben született riói egyezményben 2010-es lefektetett céldátumig semmi sem valósult meg a biodiverzitás csökkenésének megállításából, így az ENSZ ezzel a figyelemfelkeltő akcióval igyekszik felhívni a figyelmet a bennünket körülvevő környezet pusztulására. Az európai, ismertebb állatfajok 40-50 százaléka a kipusztulás szélére jutott. Haraszthy László a gyermekekhez fordulva abbeli reményét fejezte ki, hogy a következő nemzedékek talán meg tudják állítani a káros folyamatokat.
Az alcsúti arborétumot Habsburg József főherceg, Magyarország nádora alapította és telepítette be növényekkel, utódai pedig szeretettel és szakismerettel folytatták a szinte magyarrá lett ős kezdeményezését. Az 1952-től országos védettségű állami tulajdonú park növényi génbanknak számít, s a faritkaságok mellett különlegessége a hét faj huszonnégy fajtájából álló hóvirág-ültetvény. A jelenlévő Habsburg-Lotharingiai Mihály főhercegi leszármazott gyermekkori emlékeit idézte a parkról, ahová az utóbbi évtizedekben gyakran ellátogat. A polgári életet élő, magyarul beszélő, magyar állampolgárságú Habsburg-Lotharingiai Mihály nagyapját idézte, aki kétkezi kertészként is bíbelődött a növényekkel hajdanán a parkban. „Addig kell ültetni és palántázni, és újra ültetni és újra palántázni, míg a növény meg nem fogan!” – mondta. „Az ükapa a puszta területből varázsolt egzotikus növényi együttélést, amelyet csak a fás szárúak között vagy háromszáz faj képvisel” – erősítette meg a park kezelője, a Dunap-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője, Füri András. A legöregebb fák csaknem kétszáz évesek, de jelentős denevér populáció is rejtőzködik a kertben.
A kápolnában ez alkalommal nyitotta meg Halász Péter elkötelezett csángókutató, a Honismeretei Szövetség elnöke azt a csángókról szóló kiállítást, amely 1996 óta kering a Kárpát-medencében.
„A biodiverzitás, azaz a biológiai sokszínűséghez logikusan kapcsolódik ennek az ősi magyar népcsoportnak a bemutatása, amelyik idegen nyelvi és népi közegben él évszázadoktól fogva, s őrzi vallását, szokásait, archaikus nyelvét. A szépséges szőttesek, hímzések színei a kastélykert gazdag növényi világára rímelnek” – emelte ki Halász Péter. A fotókon olyan megható világ tárul a néző szeme elé, amelyről azt hiszik sokan, már csak a könyvekben létezik. A csángók azonban élnek, bár feléjük is rohamléptekkel tart a globalizáció.
Hosszas előkészítés után épülhet az egészségközpont Ercsiben
Egymilliárd forintos beruházásként épül az új járóbeteg-ellátó központ a kisvárosban. A tervezett létestítmény alapkövét most tették le, decemberre tervezik a befejezést.
Ercsi, Baracska, Ráckeresztúr és Kajászó együttműködése révén épül új egészségügyi központ Ercsiben, amelynek építésére és bonyolítására alakult meg az Ercsi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Nonprofit Kft., amelynek ügyvezetője, Vavrinecz Katalin és a kivitelező cég, az Allegro Kft. ügyvezetője, Tóthné Kovács Éva a közelmúltban írták alá.
A kistérségben aránylag magas a megbetegedések és elhalálozások aránya a statisztikák szerint, emiatt is szorgalmazták itt a korszerű egészségügyi szakellátás feltételeinek megteremtését. A betegek általában Dunaújvárosba utaztak szakorvosi rendelésre, a helybeni ellátástól a várakozási idő csökkenését is remélik. Az intézmény a kistérség valamennyi településéről elérhető autóval húsz perc alatt, a háziorvosi központi ügyeletet is a leendő rendelő-együttesből szervezik meg. A városban jelenleg is működő rendelő épületének egy részét felhasználják az építkezéshez, a nagyobbik szárny azonban vadonatúj lesz, a legmodernebb gépészeti és energetikai kivitelezésben. Az alapkőletételen elhangzott: az esélyegyenlőség érdekében különös hangsúlyt fektetnek a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok ellátására.
A mostani heti 31 órás szakorvosi ellátás helyett belgyógyászati-kardiológiai, sebészeti-traumatológiai és nőgyógyászati-terhesgondozási alapszakterületen nyújtanak szakellátást. Lesz gyógytorna, fizioterápiás és egyéb speciális gyógyító és rehabilitációs tevékenység, valamint az alapellátás, az otthoni szakápolás, a szociális szféra koordinációs központjaként is működik a leendő intézmény.
„Három és fél évtizeddel ezelőtt három helyen rendelt körzeti orvos, igen mostoha körülmények között” – idézte a múltat Szabó Tamás polgármester, aki a 80-as években maga is részt vett helyi közéleti emberként az egészségház megépítésében. Az idő az itt használt eszközök felett is eljárt, s mivel az ország kistérségei közül a huszonegynéhány legrosszabb egészségi mutatójúak közé tartoztunk, sikeresen pályáztunk az európai uniós támogatásra.
A költségekhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) kistérségi pályázati forrásából nyertek pénzt az érintettek. Reményeik szerint – mondta a város polgármestere – év végére átadják az új egészségügyi központot a lakosságnak.
Petőfi-hét a ráckeresztúri általános iskolában
Egy hétig versengtek a diákok március 15-e előtt. Ekkor adhattak számot tudásukról, mérhették össze ügyességüket, szellemi és fizikai felkészültségüket, állóképességüket.
Nem kimondottan az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 162. évfordulójára fókuszáltak Ráckeresztúr iskolájának tanárai azzal, hogy egy egész héten át vetélkedőre hívták az iskola tanulóit. A versenyek feladatait a hónapokkal ezelőtt kiadott anyagok alapján álították össze : történelem, irodalom, matematika, nyelvtan, környezetismeret tárgyakból.
A történelmi vetélkedő egyúttal felkészülést jelent a gyerekek számára a Székelykeresztúron áprilisban megrendezésre kerülő európai uniós vetélkedőre. Az atlétikaversenyek legfontosabb célja pedig az volt, hogy az iskola tudatosítsa diákjaiban, az Ép testben, ép lélek gondolat aktualitását.
Ezekben a kis emberekben, szunnyadva a felszín alatt egy-egy Bólyai, Jedlik, Czuczor, Zsivótzky, vagy éppen Iharos rejlik. Megfelelő hozzáértéssel, végtelen szeretettel és odafigyeléssel, ki kell bányászni belőlük a rejtett kincseket. Köszönet a pedagógusoknak, sok erőt és mérhetetlen kitartást a kis diákoknak.
Az iskola színjátszó csoportja pedig, ideillő előadással köszöntötte nemzeti ünnepünket. Szent Imre herceg mondta: „Népem, ha élni akarsz, tiszta ifjúságod legyen.” Így március idusán, talán megszívlelendő Szent István fiának intelme is.
Kalákában épül fel a falu óvodája
Tordas – Tavaly nyár közepén kezdték építeni az óvodát, s a nagyobbik rész már tető alatt van. Maga az önkormányzat a kivitelező, s az építészmérnök polgármester a fő szervező.
„Az épületegyüttest, amely a kalkulációk szerint 180 millió forintba kerül, nagyjából fele pénzen kihozza az önkormányzat” – számolt be Teszár Tamás tordasi alpolgármester. Juhász Csaba polgármester építészmérnök lévén, magára vállalta a szervezés oroszlánrészét, az önkormányzat pedig felvette tevékenységi körébe az építési kivitelezést, így nincs külső fővállalkozó. A téli hidegben leálltak egy időre, de már folytatják az építést, amely több szakaszban zajlik.
A 900 négyzetméteres épület nagyobbik traktusa három csoportszobát, a hozzátartozó helyiségeket, valamint orvosi szobát foglal magába. A Jövő vár pályázaton nyertek számos építőanyagot, korszerű nyílászárókat, téglát, szigetelő anyagot. Állandóan az interneten lógnak, száz ajánlatot kérnek bármi beszerzés előtt. A községből 270-en ingyen dolgoznak a maguk szakterületén. Mesteremberek a szaktudásukat, egyéb foglalkozásúak a segédmunkaerejüket, édesanyák a főzést: mint hajdanán készültek a családi házak, kalákában. (Mindenki munkavédelmi oktatásban részesült.) A másik szárnynak az alapjaival és a mélyépítési munkáival készültek el, hamarosan falaznak itt is. Főzőkonyha, ebédlő kerül ide, az iskolásokat is kiszolgálják. A tervek szerint szeptemberben itt kezdenek az óvodások. Az önkormányzat költségvetéséből tavaly 46 milliót fordított, idén 50 millió forintot szán az építésre.
Alapítvány a Bicskei Egészségügyi Központért
A Bicskén 2004-től sokat fejlődő orvosi ellátásra minden családnak szüksége van. Érdemes olyan helyre adni támogatásunkat, ahonnan szeretteinkkel mi is jókor és jót kapunk. Ezért jött létre a Bicske Járóbeteg Szakorvosi Ellátásáért Közhasznú Alapítvány.
A helyi egészségügyi szolgáltatást soha nem látott kilométerkövéhez juttatta Bicskét a Szántó János polgármestersége idején benyújtott pályázat, amelynek fontos részletei miatt életének utolsó heteiben, betegágyáról is tárgyalt telefonon családja segítségével a városi vezető az 1973-ban megépült intézet érdekében. A 400 milliós pályázati sikerről a város 2009-ben értesült, a polgármester 2008-ban bekövetkezett halála után. Ma már persze, a pénzromlás miatt is kevesebbnek látszik ez az összeg, mint elnyerésekor. Bicskének kemény és nagy munka összehoznia az egészségügyi központ fejlesztéséhez kellő kb. 65 milliós önerőt.
A szerződést 2009. június 5-én írta alá a pályázó, és akkor két esztendő állt rendelkezésre a kivitelezéshez. Az épület jelenleg két emelet és egy tömb. Van egy olyan kis "első lepénye" a Kossuth téri utcafronton, amit azért nevezünk "lepénynek", mert nincs fölötte emelet. Ez a lépcsős főbejárattól az ügyeleti sarokig (Kossuth tér - Bartók utca) húzódik, ahol a mentőparkoló áll. Az első lepényt bővíteni akarják, a hátsó lepényt pedig létrehozni, mert a Tószeg utcára néző fronton nincs olyan részlete a hosszú épületnek, amely önmagában álló földszintes egység.
Az alapítványnak "építészeti" – többek között talán legkeményebb célja –, a harmadik emelet ráépítése. Természetesen nem gondolja senki, hogy a harmadik emelet az 1%-os és egyéb adományokból teremtődik majd, de az alapítvány létrejötte bicskei összetartásra ösztönző jelzés is akar lenni. A harmadik emelet és más, földszinti bővülések szükségessége számokkal magyarázható. A bicskei kistérségben 38 ezer ember él. Tavaly 138 ezer betegmegjelenést regisztráltak a Kossuth téri épületben. Ez a 2009. év 240 körüli (munka)napját számításba véve 575 beteg naponta! (2004-ben még nem 138 ezer, hanem "csak" 50 ezer ember ment az "esztékába", ami akkoriban 208 orvosi ellátásra szoruló embert jelentett munkanaponta. Öt év alatt tehát több mint a duplájára nőtt az intézmény igénybevétele, ezért is szükséges ez a "fazonigazítás").
2004 volt a Fehérvártól való elszakadás nem egyszerű éve. Az igények növekedéséhez pedig hozzátartozik, hogy Zsámbék ötezres lélekszámú városának lakossága is a "pool"-hoz tartozik. Zsámbék hivatalosan nem tartozik hozzánk, de sokan idejárnak. Az ÁNTSZ-nél és a két szomszédos régiónál kezdeményezték már az ellátási terület megváltoztatását.
Növelte a betegek bizalmát, így a forgalmat az is, hogy valóban kitűnő szakorvosi gárda rendel, tehát nem kell feltétlenül Fehérvárra, Tatabányára és Budapestre buszozni, vonatozni szakorvosi rendelésre.
Forrás: Helyi Téma, Fejér Megyei Hírlap, www.umvp.eu
Településőrök Tordason. Váli és német tűzoltók összefogása. A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület hírei.
2010.03.04.
80 különböző program a 80. éves Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban
A bicskei intézmény tavaly ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját. Ebből az alkalomból 80 különböző programot valósítottak meg. A kastélyparkban például nyolcvan madáretetőt és fészkelőodút helyeztek el.
„Az itt lakó gyerekek és a hozzánk társadalmi munkára érkezett bankárok közösen készítették az etetőket. Természetesen szakember útmutatásait követve, asztalos segítségével. Azóta várjuk a madarakat a többféle méretben elkészített odvakba, szerencsére már akadnak foglalt madárlakok” – mondta el Vásárhelyi János igazgató. A program egyrészt erősíti a környezettudatos gondolkodást az otthon lakóiban, másrészt turistalátványosságként is szolgál. Az igazgató jelezte, a kastély környékének szépítése tovább folytatódik, cserjéket, facsemetéket, virágokat ültetnek majd műemlékvédelmi szakemberek segítségével. Miután a városi közgyűlés védetté nyilvánította a parkot, lehetőség nyílt uniós pályázat benyújtására, amelytől 200 millió forintnyi forrást remélnek.
Siker esetén dísztó készülne híddal, felújítanák a kastély körüli sétányokat, díszkivilágításokat, padokat, asztalokat, útbaigazító táblákat tennének ki. Vásárhelyi János hozzátette, ezekre csak akkor kerülhet sor, ha a régészeti feltárás megtörtént, ami szintén része a pályázatnak.
Forrás: Helyi Téma
Hivatalossá tették Vál és a német Bassweiler-Beggendorf település kapcsolatát
Vál - Hosszú évek óta szoros a kapcsolat Vál község és a németországi Aachen melletti Bassweiler-Beggendorf között. Ezt most hivatalos iratokkal is megerősítették.
A jó viszony a két település tűzoltóinak köszönhető, akik 23. éve tartanak fent szakmai együttműködést. Ez terjedt ki a települési és kulturális kapcsolatokra is. „A váli tűzoltók gépkocsit, eszközöket, felszereléseket kaptak német barátaiktól. Azt hiszem e segítség nélkül ma már nem is léteznének. Így viszont fennállásuk 125. évfordulójára készülnek az idén. Ennek méltó megünnepléséhez brüsszeli pályázatot szeretnénk benyújtani, amihez elengedhetetlen volt a két település és a két szervezet kapcsolatának írásos megerősítése” – fejtette ki Tóth Ferencné polgármester. Rajta kívül aláírásával hitelesítette az okmányokat kollégája, Willie Linkens, valamint a két tűzoltóparancsnok, Vabrik Zoltán és Heinz Michael.
A polgármester azt is elmondta, hogy a német tűzoltóknak megmutatták a nemrégiben átvett vadonatúj tűzoltóautót, amit irigykedve vettek szemügyre a vendégek. A váli lánglovagok egyúttal bemutatót is tartottak kollégáiknak.
Településőrök Tordason
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által meghirdetett „Településőr pályázatunk” sikeres volt, így február 1-től egy fő, és március 1-től újabb egy fő településőr járja Tordas utcáit.
Feladataik többek között a településen található közvagyon védelme, az önkormányzati rendeletek betartatása, a településen tartandó rendezvényekhez kapcsolódó rendfenntartás és
vagyonvédelem, a településen élők nyugalmának és magánvagyonának védelme, segítségnyújtás rendkívüli események esetén.
Ha ezekkel kapcsolatban bárkinek észrevétele van, jelezze feléjük az alábbi telefonszámokon: Huszti István: 06-20/549-5659, Gurabi Károly: 06-20/550-0008
Forrás: Tordasi Kisbíró
Nyílászárócsere az óvodában
Óbarok – Lázas munka folyt az intézményben január első heteiben: az összes külső nyílászárót kicserélték korszerű ablakokra, ajtókra, így várhatóan jelentősen csökken az óvoda gázszámlája. Erről és a település életét érintő egyéb változásokról Borbíró Mihály polgármester számolt be.
"December végén nemcsak az óévet, de a kommunális adót is elbúcsúztattuk. Lehetőségünk nyílt ezt az adófajtát eltörölni, miután sikerült hosszútávra bérbe adni a településen magasodó víztornyot. A bérleti díj egyébként több lesz, mint amennyit a kommunálisadó-bevétel eredményezett volna" – indokolta döntésüket a település első embere.
A telekadót viszont meghagyták, hogy minél inkább ösztönözzék a tulajdonosokat az építésre. Az építményadót pedig kiterjesztették a nyaralókra, a hétvégi házakra és a kihasználatlan belterületi épületekre. Ebből a pluszbevételből településfejlesztési célokat kívánnak megvalósítani.
"Megtörtént az óvoda külső nyílászáróinak cseréje. Sajnos elég magasak voltak a fűtési költségek, és több ablak csak be volt szögelve, vagyis igazán ráfért már a fejlesztés az intézményre. Négyszázezer forintból megúsztuk a projektet. A kőműves és festőmunkákkal együtt sem haladja meg az összköltség az egymillió forintot" – tájékoztatott Borbíró Mihály.
Az önkormányzatnál úgy számolnak, hosszú távon tíz százalékkal csökken majd a fűtésszámla, így néhány éven belül megtérül a befektetés. Tervben vannak még fejlesztések a nyári szünet idejére is, de biztosan nem uniós forrásból, mivel bővítésekre nincs forrása a településnek.
Forrás: Helyi Téma
Könyv készül a váli erdők költőjéről
Vál – 113 évvel Vajda János halála után szülőházánál ülésezett a Vajda János Baráti Egyesület. Koszorúzással is megemlékeztek az 1897. január 17-én, Budapesten elhunyt költőről. A helyi önkormányzat, az ÁMK képviselői, a Váli Faluszépítő és -védő Egyesület, az önkéntes tűzoltók, valamint a faluban működő civil szervezetek delegáltjai is megjelentek.
„Az egyesület 2008 májusában alakult, előtte baráti társaságként működtünk. A beszélgetésen szóba került eddigi munkánk, de érintettük azt is, hogy a váli embereknek mit jelent Vajda János. Az ülésen részt vett a Petőfi Irodalmi Múzeum képviselője is, velük évek óta kapcsolatban vagyunk. Többször segítettek a Vajda-hét megszervezésében, olvasótáborokat rendeztek Válon, illetve zsűriztek a szavalóversenyeken” – mondta el Tóth Zoltánné elnök.
Hozzátette, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak fontos szerep jut majd a készülő könyvben is, amelyet az egyesület megjelentetni tervez. A kiadványban 1908-ig bezárólag minden Vajdával kapcsolatos fénykép, irat, dokumentum szerepel majd. Az egyesület hagyományápolási tervét fotókiállítás és egy DVD kiadása tenné teljessé. Szeretnék, ha az emlékházat és környékét sokan látogatnák, ezért rendszeresen szerveznek majd programokat. Áprilisban a Költészet Napja alkalmából író-olvasó találkozó lesz a Vajda-ház melletti foglalkoztatóban. Májusban rendezik meg a Vajda-hetet, amelynek keretében fotókiállítás nyílik „Vajda és az emlékező váliak” címmel.
Forrás: Helyi Téma
Jótékonysági koncertet adott Mága Zoltán Válon
Vál – Súlyos betegséggel küzdő helybéli kislány megsegítéséért koncertezett Mága Zoltán hegedűművész a településen.
A váli Kupecz Kitti hároméves korában legyőzte a leukémiát, s most 12 esztendősen ismét farkasszemet kell néznie a gyilkos kórral. Az orvosok biztatják a kis beteget és a szülőket, akik viszont anyagilag nem győzik a költségeket.
Mága Zoltán száz jótékonysági templomi koncertet tartalmazó körútjának egyik állomása volt a váli. A templomi koncert ingyenes volt, aki adakozni kívánt, annyit adott, amennyit tudott.
Forrás: fmh.hu
Asztali jégkorong bajnokság Tordason
A Tordasi önkormányzat és a Magyar Asztali Jégkorong Klub a tordasi művelődési házban, Németi László kulturális szervező hathatós segítsége mellett egész napos
asztali jégkorong bajnokságot szervezett, élő makettezéssel.
A Magyar Asztali Jégkorong Szövetség, tordasi önkéntes segítők segítségével, 24 asztali jégkorong pályát állított fel azért, hogy másnap profik és amatőrök csak játszhassanak, és egymás társaságában megismerhessék a küzdeni tudás, a koncentráció, a sportszerűség, a játék öröme, az ellenfél megbecsülése nagy örömeit.
Mintegy 40 vállalkozó kedvű játékos foglalta el a játékteret. 10 óra után röviddel összeállt a tordasi mezőny, benne az ország minden tájáról kezdők és haladók vállalkoztak a megmérettetésre. A szervezők jóvoltából mindenki játszott mindenki ellen. Végül egy igazságos erőfelmérés keretében kialakult a profi és amatőr mezőny végső sorrendje.
Juhász Mihály bronzérmet szerzett a tordasiaknak. Völgyi Zoltán gyúrói színekben hódította el a legjobb 2. tordasi ezüst érmét,és arany éremmel díjazták Teszár Tamás kitartó otthoni önképző munkáját. Ifjúsági kategóriában arany érmet nyert Teszár Szilárd, és a díjazottak között volt Szilágyi Szabolcs, s Benkei Boldizsár. A nők között bronzérmet kapott Seres Éva, ezüstöt Farsang Erika, aranyat Veres Andrea. Gratulálunk a szép helyezésekért!
Az eredmények alakulását, a világranglistás helyezéseket a www.ithf.info (International Table Hockey Federation) oldalon lehet a továbbiakban figyelemmel kísérni.
A Magyar Asztali Jégkorong Szövetség nagyon hálás a Tordasi önkormányzatnak, hogy ilyen alkalmat rendezhetett Tordason. Reméljük, hogy a jövőben lesz még erre alkalom, esetleg egy környező településeket (Gyúrót, Martonvásárt) is érintő hatalmas küzdelem formájában.
Forrás: Tordasi Kisbíró
Szépkorúakat köszöntöttek
Felcsút – Egy faluközösség életében fontos szereplők a szépkorúak, akik hatalmas élettapasztalatukkal a régi idők tanúi. Ennek szellemében köszöntött négy 90–100 év közötti hölgyet Varga György polgármester.
Az ünnepségnek a községháza házasságkötő terme adott otthont január 15-én. Felcsút legidősebb lakói közül Turán Ferencné és Kalászi Györgyné jelent meg a rendezvényen. Veres Kamilla és Németh Istvánné nem tudott eljönni, ők otthonukban kapták meg az ajándékcsomagokat. Az ünnepségen a helyi általános iskolások műsorral kedveskedtek, majd Zábó Lászlóné, a nyugdíjasklub vezetője a költőkhöz fordult segítségért, hogy méltóképpen megfogalmazhassa jókívánságait. A nyugdíjasklubból Szilágyi Lászlóné elmondta az erre az alkalomra írt versét, majd a polgármester köszöntötte a szépkorúakat.
Forrás: Helyi Téma
Leleplezték a Madonnát
Tavaly decemberben, az iskola szünet előtti héten Petrás Mária, csángó származású keramikus és énekes kiállítását láthatták az érdeklődők az etyeki helyi művészeti iskolában. A művészt annyira lenyűgözte az iskola hangulata, hogy egyik alkotását az intézménynek adományozta. A domborművet a Magyar Kúltúra Napján avatták fel.
Forrás: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Bicskei HVI
Borkóstolási terem és istálló is épül uniós pályázati pénzből a bicskei térségben. Új cél a focistáknak: Puskás-díj a legszebb gólért! Tavasszal folytatódik a Talentis program. A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület hírei.
2010.01.27.
Zseniális magyar találmány: szélerőmű, ahol az áram szinte ingyen van!
Felcsút - Új típusú szélerőmű kifejlesztését köszönhetjük egy Felcsúton élő tudósnak, aki már meg is építette a prototípust.
A Széchenyi díjas mérnök-fizikus 65 százalékos hatásfokú erőműve sok tekintetben felülmúlja a régit.
Kevesen tudják, hogy Felcsút egyik takaros kis portája mögött komoly laboratórium működik, ahol egy idén Széchenyi díjban részesült mérnök-fizikus tudós már tizenöt esztendeje a világ jobbításán dolgozik.
Nem túlzás azt állítani, hogy Györgyi Viktor azok közé az emberek közé tartozik, akinek, ha bolygónk megmenekül a társadalom és az ipari forradalom mértéktelen pazarlása és szennyezése ellenére ezt megköszönhetjük. Nem kisebb fejlesztések fűződnek a nevéhez, mint például az emberi irányítás nélkül működő aknaszedő robotok létrehozása, számtalan repüléstechnikai elektronika, motor és elhárító rendszer hogy csak néhányat említsünk. De ma már csak egy projekt kivitelezésén dolgozik: az új típusú szélerőmű, amelynek hatékonysága jelentősen felülmúlja az általunk is ismert háromlapátos változatot, szívügyévé vált.
Györgyi doktor kedvesen kínált ropogtatnivalóval, édességgel, miközben világszabadalommal védett találmányáról mesélt:
- A természetet ajándékba kaptuk, s az a dolgunk, hogy unokáinknak megőrizzük azt. Ezért fontosak az olyan erőművek, amelyek a természet energiáit használják fel. Az én célom, hogy környezetkímélő energiából állítsuk elő azt az energiamennyiséget, amelyre az embernek hétköznapjai során szüksége van. Mert ugye senki nem akar lemondani a színes tévéről és más hasonló dologról. Ennek ellenére a most termelt energia pazarló, szennyező. A repülőgépek tervezésénél szerzett tapasztalataim alapján jöttem rá, hogy a szél és az aerodinamika nem úgy működik, ahogyan azt az egyetemen tanultuk. Elkezdtem ezért magánkutatásokat kezdeni, amelyek során rájöttem, hogy a háromlapátos szélerőművek nagyon rossz hatásfokkal állítják elő az energiát magyarázta a tudós a kezdeteket.
Györgyi Viktor ekkor, ahogy az egy jó tudóshoz illik, teljesen új szemszögből vizsgálta meg a kérdést, s forradalmi változtatásokat alkalmazva hozott létre egy egészen új, más fajta szélerőművet.
Ekkor már Varga György polgármester kíséretében az egyik prototípus felé hajtottunk, fel a felcsúti hegyekbe, a doktor magánterületére. Csendes, mindentől elzárt környék ez, nem véletlen, hogy a területet őrző kutya kitörő örömmel fogadott bennünket s gazdáját. Egy hengeralakú, rácsos építménnyel találtuk szemben magunkat, amelyen semmi nem mozog, semmi nem zajong. Az alsó kis építménybe zárt generátor a kulcsa mindennek...
- Ez egy függőleges tengelyű szélkerék, amely nagyon jó hatásfokkal nyeri ki a szélből az energiát. A turbinához különleges generátor tartozik, amely villamos energiát állít elő. A speciális vázszerkezet létrehozása pedig legalább annyira fontos része volt a tervezési folyamatnak, mint a mechanika kiötlése mutatja büszkén találmányát Györgyi doktor. A termelt áramot az erőmű tárolni is képes, s egyrészről ózont, más részről pedig vízgőzt bocsát ki - vagyis a természetre teljesen ártalmatlan gépezet.
S ami tán a legfontosabb, akár magyar sajátosságnak is tekinthető: számos külföldi csapat lecsapott rá, itthon pedig sok sikert kívántak hozzá.
Az ovi lesz az első, amely egy ilyen erőműből áramot kaphat.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
Tavasszal folytatódik a Talentis program
Az első ütem lezárulta után, melynek keretében a megyehatár mentén adtak át négy megvalósult beruházást, most Mány fejlesztése következik.
Ha minden a terv szerint halad, akkor a Zsámbéki-medencében a Szilícium-völgyhöz hasonlatos tudásalapú központot létrehozó Talentis program jövő év tavasszal bioerőművet, valamint Közép-Kelet Európa legnagyobb adatközpontját, az úgynevezett szerverparkot építi meg Mány közigazgatási területén, az 1-es autópálya és a 100-as főút között.
A 2003-ban útjára indult Talentis a napokban fejezte be első ütemét: Herceghalom településen bővítette a szennyvíztisztító telepet, épített egy 128 szobás lakóparkot, egy négycsillagos szállodát, valamint egy Talentis Business Park névre keresztelt, irodákat és gyártási egységeket tartalmazó épületegyüttest.
A mányi tervekről Takács Ernő, a Talentis igazgatója mesélt: - Mány képviselő-testületével egy többéves együttműködés keretében kidolgozott, fejlesztési koncepcióba illeszkedő módon kívánjuk ezeket a projekteket megvalósítani. Szabályozási tervekkel rendelkezünk ezekre a területekre, sőt, az összes tervünk közül a legelőkészítettebb állapotban van a biomassza erőmű.
Az erőmű 10 megawattos villamos áram termelésére alkalmas és 20 megawattos hőenergia leadására képes, amely faaprítékból, fahulladékból és energiaerdők, energiaültetvények telepítésével termelt növények elégetéséből szabadít fel energiát. A megújuló energiaforrás 35 millió eurós beruházás.
- Az építési engedélyünk már megvan, ahogy az összevont kiserőmű engedélye is - teszi hozzá az igazgató. - A finanszírozást szeretnénk jövő februárig biztosítani, európai uniós pályázatot nyújtottunk be rá. A kivitelezést jövő februárban szeretnénk elkezdeni, s 15 hónap alatt megvalósítani, ami azt jelenti, hogy 2011-ben üzembe is állhat.
Az eddigi becslések szerint a projekt 16 főnek biztosít munkát, s a lakott településtől lehető legtávolabb valósul meg.
Ugron Zoltán, Mány polgármestere is várja már a beruházást: - Mindenképp nagyon örülünk a terveknek. Látjuk a fejlődést a szomszédban, s abban bízunk, hogy mi is a fejlődés útjára léphetünk így. Emellett bízunk abban, hogy az erőmű projekt a mányi gazdáknak is kínál lehetőséget, s be tudnak majd szállni a folyamatba. S nagyon remélem, hogy a szerverpark beruházása nyakkendős munkahelyeket is teremt a helyieknek, akiknek eddig, ha informatikus vagy ehhez hasonló technikai végzettséggel rendelkeztek, Budapestre kellett járniuk dolgozni.
Forrás: fmh.hu
Büszkén hozták palackjaikat a környéken lakók
Idén is megtartották a hagyományos szüreti napot az Óhegyi Egyesület tagjai, a Táborhegyi Népház kertjében gyűlt össze a társaság.
Délután érkeztek vissza a szüretelők Etyekről és nem sokkal később már préselték a mustot. Mindenféléről beszélgetnek: borászatról, családról, az óbudai hegyoldalról, munkájukról, a készülő vacsoráról. – A szüret tulajdonképpen jelképes esemény – mondja Felcsuti László szervező. – Valaha ez a hegyoldal bortermő vidék volt, míg körülbelül 100 éve ki nem pusztította a szőlőt a peronoszpóra. A pincék lent voltak a hegy lábánál, valahol a Vörösvári út mentén. Ezeknek az időknek az emlékére tartjuk meg évente a szüreti napot, ami a múlt felidézését célozza. Sok itt élőnek van kis szőlője, csak ma már az ország legkülönbözőbb tájain szétszórva: Mádon, a Nagykevélyen, Tokajon, Borosjenőn. A szüretet Etyeken tartjuk, mert ott jó szőlő terem, meg a kirándulás kedvéért is. Ilyenkor mindig nagyon jó a hangulat.
A jó hangulatot csak fokozza a vacsora utáni borverseny. Nem a nagy borászatok versengenek ma: büszkén hozzák palackjaikat a környéken lakók, akik kedvtelésből, saját maguk és barátaik élvezetére művelik a szőlőt. – Sosem a borász, hanem a bor versenyez – folytatja az esemény szervezője. – De a lényeg tulajdonképpen a lokálpatriotizmus: rendszeresen összejövünk itt a házban. Mikor emberek találkoznak és kezdenek odafigyelni a másikra, akkor valami jó érzés alakul ki. Valahol itt kell kezdeni a környezetvédelmet. Ha kötődünk a lakóhelyünkhöz, a környezetet is jobban érezzük: tudjuk, mi van a talajban, hol van víz, mi volt itt régen.
S az eredmény: az Óhegyi Egyesület előteremtette a már összedűlő félben levő Szent Donát kápolna renoválásához szükséges pénzt: pályázat útján, az önkormányzattól, s azoknak a helyi lakosoknak az adományaiból, akik ma a mustot préselik. Először a külső renoválást tudták finanszírozni, a következő évben már a freskókat is restaurálták. Aztán 1300 négyzetméternyi területen kialakították a Jablonka parkot. – Az őslakosok sokkal jobban kötődnek a helyhez, de ők többnyire már nagyon öregek, sokuk nem mozdul ki otthonról – mondja Felcsuti László. – Vannak viszont új lakók, akik igazi közösségi emberek.
Forrás: Helyi Téma
Új cél a focistáknak: Puskás-díj a legszebb gólért!
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke, Sepp Blatter kedden Felcsúton bejelentette, hogy idéntől a legszebb gólt szerző játékos veheti át a Puskás Ferenc-díjat.
Illusztris vendég, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke, Sepp Blatter látogatott el a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiára, ahol a sajtótájékoztatón bejelentette: a FIFA zürichi gáláján, idén december 21-én adják át először a legszebb gólt szerző játékost megillető elismerést, a Puskás Ferenc-díjat. Az erről szóló ünnepélyes aláírást Sepp Blatter, Puskás Ferenc özvegye, Erzsike néni és Orbán Viktor, a felcsúti akadémia alapítója írta alá. A díj ötletgazdája, a két hete elhunyt Csorba István már nem lehetett jelen az eseményen. A gólszerzőkre az interneten a szurkolók is szavazhatnak, majd az első harminc jelölt közül a Franz Beckenbauer által vezetett, számos világhírű futballistát felsorakoztató bizottság választja ki a legjobb tizet, s végül a győztest.
Orbán Viktor bevezető szavai után Sepp Blatter kifejtette: "... Puskás Ferenc pályán és azon kívül senkihez sem hasonlítható személyiséggel, egyéniséggel rendelkezett. Nemcsak nagyszerű futballista, de különleges ember is volt. Ezért a FIFA számára nagy megtiszteltetés az emlékének oly módon adózni, hogy megalapítja, és minden évben kiosztja az év gólja díjat, s az erről szóló megállapodást Erzsébet aszzonnyal írjuk alá."
Bejelentését dübörgő taps fogadta, majd miután kézjegyükkel szignózták a megállapodást, a Száguldó Őrnagy felesége állt a mikrofon mögé: "A szótáramból most csak annyira telik, hogy nagyon köszönöm..." - mondta az özvegy könnyeivel küszködve.
Borkóstolási terem és istálló is épül pályázati pénzből
BICSKE ÉS KÖRNYÉKE – Több mint százmillió forint uniós támogatáshoz jutottak a térségben a sikeres pályázók. Számos faluban kezdődhetnek fejlesztések.
A falumegújítási programban Csabdi a vasztélyi játszótér teljes felújítására nyert 8,5 millió forintot, Felcsút két játszótérre összesen 9,2 milliót. Az egyik az óvodában lesz, a másik pedig a rendelőintézet előtt. Tabajd is két játszóteret építhet, illetve korszerűsíthet 13,5 millióból. Ott nem az önkormányzat pályázott sikeresen, hanem a Tabajdi Oktatásért és Ifjúságért Közalapítvány. Etyek a Hősök tere felújításához nyert hétmilliót, míg Vál az új sportpálya környékére tervezett közösségi tér megvalósításához közel 29 millió forintot.
A Palocsa Egyesület 24,5 millió forintot kapott a vidéki örökség megőrzéséhez, amelyből az Alcsúti Arborétum mögötti szivattyúház átalakítását végzik majd el. Turisztikai fejlesztésekhez ketten kaptak támogatást. Csabdin Komjáthy András 41,5 millió forintot nyert istálló- és szállodaépítésre, míg Etyeken Fetzer Csaba borász kóstolóterem kialakítására kapott 5,8 millió forintot.
– Mindenkit arra biztatok, hogy ha most nem jártak sikerrel, november 1-jétől újra adják be pályázatukat. A most nyertes pályázatokat három év alatt kell megvalósítani. A beruházások utófinanszírozottak, önkormányzatok és civil szervezetek esetében százszázalékos támogatottságúak. A vidéki örökségek megőrzése esetében 70-30 százalék a támogatás és az önerő aránya, míg a turizmusfejlesztésnél 60-40 százalék – tájékoztatott Szendrői Júlia, a Völgyvidék helyi akciócsoport munkaszervezetének vezetője.
Huszárovics Antal, Csabdi polgármestere örömmel értesült a kedvező döntésről. Elmondta: a vasztélyi játszótérre ráfért már a felújítás, régi, elavult játékok sorakoztak a területen, amelyeket most korszerű, biztonságos eszközökre cserélnek. A munkát már el is kezdené a vállalkozó, de lehet, hogy az időjárás közbeszól. Ha nem sikerül most megvalósítani a terveket, akkor csak tavasszal újul meg a tér. Zólyomi Péter, az etyeki önkormányzat vállalkozói és pályázati bizottságának elnöke elmondta: a Hősök terén nem a szobrokat szeretnék felújítani, hanem a parkot. Zászlóparkot is létrehoznának, ahol a magyar trikolór, az 1000 éves megyezászló és Etyek zászlaja mellett a testvértelepülés, Remshalden lobogója is állandóan látható lesz.
Forrás: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, www.umvp.eu
Rólunk írták 2008-2009
